Page - 322 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország I (2), Volume 5/2

322 Ehhez van kapcsolva a magyar-székely népmondák egyik legszebbike. Mikor Csaba a hun nemzet pusztúlását látta, egy bűvös nyilat lőtt ki tegzéből, bűbájos anyját, a tündérnőt híván segélyül, s a hová az a nyil hegyével leesett, ott megtalálta azt a csodatevő növényt, a melynek a ned- vétől a seb begyógyul, a csatában elesett újra felkél (a népajk ma is Csaba-íre néven hívja e növényt: „Poterium sangvisorba"). E csoda szerrel újra felköl- tögeté elhullott harczosait s azokat csatarendbe állítva, a rohanó ellenségre vitte. A gepidák e halott tábor láttára megrémültek, s Csaba vezér maradék- népét békén hagyták tova vonulni. Csaba azután a maga lóra ültetett halott- seregével egész Erdély keleti határáig kisérte fedezve a maradék hun népet, ott elhelyezte azt a mai Székelyföldön, a halott vitézeket azonban haza vezette ős hazájukba, Attila hónába. Ámde megígérte a Székelyföldön hagyott rokonoknak, hogy valahányszor nagy veszedelem fogja őket fenye- getni, ő és hun vitézei mindannyiszor fölkelnek a sírból s visszajönnek őket megszabadítani. Innen támadt a „Csaba-várás" legendája. És sokszor volt a kicsiny székely nemzet nagy veszedelemben, mindig nagy Isten csodái szabadították meg (saját önfeláldozó vitézsége mellett) s a népmonda szerint mindannyiszor visszatértek az őshazából Csaba és hun harczosai az égen keresztül nagy robajjal, ellenségeiket szétverni. Az a fényes út ott az égen végig, a tejút, az ő vitézeik patkónyomaiból támadt. Annak a neve ma is hadak útjau a székely nép ajkán. így fűződik az Attila-Csaba mondakör a székely hagyományokon keresztül a magyar közhit elfogadott tényeihez a legszorosabban. A második népraj, mely a magyar nemzettel rokon, az avar, „khagán"- jai alatt hosszabb ideig lakta ez országot s nevezetes ősemlékekben örökíté meg ittlétét. Ezek az avar győrök és a sírmezők, a melyeket az illető helyek leírásánál részletesebben fogunk ismertetni. Nagy Károly a frank és germán hadak egyesült erejével törte meg ez erősségek lánczolatát s elpusztítá az egész avar nemzetet.* A magyarok bejövetelének eszméje csak folytatása látszik lenni az Attila-Csaba mondakörnek. A turul — (sas alakot öltött hadnemtő) — volt Attila zászlóin a jelkép. Ugyanezt hordozták zászlóikon a magyarok is egész Gejza fejedelem idejéig. A turul vezette harczaiban Attilát. A turul kereste fel Emőst, az * Történetíróink szerint a göcsejiek avar-maradék. 840 körűi még saját fejedelmök is volt, csakhogy alárendelt állásban.