Page - 324 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország I (2), Volume 5/2

324 ki a koronát nyújtja a gyermek felé; míg Sarolta feje mögött áll Szűz Mária, három tündéralak kíséretében. Ezek az ősmythos végzetnòi (Párkák), kik minden születésnél jelen vannak s a végzetet intézik. A történeti részt már fentebb vázoltuk. A pogány mondák közé soroz- hatjuk még a Lehel és Botond vezérekről szóló hagyományokat. Az előbbi a Lech folyó melletti vesztett csata után halálra Ítéltetve, még egyszer kedves kürtjébe fú s ugyanazzal a győztes ellenfélt, Konrád vezért, agyon sújtja ezt kiáltva: „Mégis te fogsz engem szolgálni a más-világon ! * Botond pedig bárdjának egy csapásával akkora rést üt az ostromolt Byzancz rézkapuján, hogy azon egy gyermek átbújhatott. Lehel vezér szépen kifara- gott elefántcsont kürtjét, mint drága ereklyét, ma is őrzik és mutogatják Jászberény városában. A magyar nép babonái. Tündérek, Sárkányok, Vasorrú bába, Lidércz, Óriások, Manók, Táltos. Garabonczás. Varázslók, Boszorkányok, Kétségtelen, hogy a magyarok pogánykori történetét saját Írástudóik följegyezték; hogy Írásjegyeik voltak, a melyeket rovásbotokra faragtak, ezt több adat bizonyítja ; így Erdélyben, Oláh Miklós és Vrancsics tudósítása szerint, még a XVI. században is ily rovásjegyekkel értesítették egymást a székelyek; de, hogy ezeknek még a maradványait is csaknem teljesen elpusztították keresztény térítőink, azt eléggé érthetővé teszi az a fel-fel- lobbanó harcz, a melyet az őshit követői majd egyik, majd másik részében az országnak meg-megindítottak, s melyek különösen Erdélyben Szent István után még két száz év múlva is veszélyeztették a kereszténységet. A pogány hegedősök, Írástudók hőskölteményeikkel és betűikkel együtt (a régészetnek nagy veszteségére) elpusztúltak. Az ősvallás emlékeit csak a népszokásokban és babonákban lehet még puhatolnunk. Ezekből nagy becsú tárházat találunk Ipolyi Arnold „Magyar mytho- logia" czímú müvében. Altalánosságban megjegyzendő, hogy a magyar fajnál a babona nem izmosodik vakhitté, hanem inkább a kedélyes játék természetét ölti fel. Bocskay István fejedelem minden nevezetes hadi tényéhez, még a házasságához is, a péntek napot választotta.