Page - 372 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország I (2), Volume 5/2

372 Csermák Antalról sokkal kevesebbet tudunk. Cseh vagy morva nem- zetiségűnek s a regényesség kedvelői valamely főúr szerelemgyermekének mondják. Csermák a múlt század utolsó évtizedében kezdett magyar zenével foglalkozni, s fennmaradt művei jeles tehetségről, művésziebb alakításról tanúskodnak, mint a minő kortársainál észlelhető. Hegedűjét szintoly kitűnően kezelte, mint Lavotta. Ü is karmesterkedett Jászón; de kedélye elborúlván, fokonként csendes őrültségbe sűlyedt. A nejét elhagyta; mint Lavotta, helységről helységre zarándokolt, s tisztább perczeiben hegedűjével boldo- gította hallgatóit. Végre teljesen elzüllött állapotban semmisült meg Vesz- prémben 1823-ban. Sokkal ragyogóbb pályát futott meg Bihari János, kinek nemcsak a közép- és főnemesség volt határtalan bámúlója, de a kit Bécsben ünnepies alkalmak idején fejedelmek is örömest meghallgattak. Czigány zenész szü- lőktől született 1769-ben, Nagy-Abonyban (Pozsony megy ében). Tizenöt éves korában társai már primási rangra emelték. Budapestre Bakos Ferencz czimbalmossal jött, ki később a művészettel felhagyván, gránátos-útczai 3 emeletes házában vendéglőt nyitott. Bihari hatalmas hegedűjátékáról fogalmat adhat az a jelenet, midőn egy 1815. június l-én tartott táncz- mulatság alkalmával, melyet Katharina Paulowna herczegnő (József nádor első nejének testvére) tiszteletére rendeztek a Margitszigeten, oly elragadó hévvel játszott, hogy a tánczolók bámúlatukban megfeledkeztek a tánczról. Egy művészi kirándúlás alkalmával Gyöngyös és Hatvan közt végzetes csapás érte: a szekere feldűlt, s bal karcsontjai megrepedtek. Az innen eredő bajt semmi orvoslás nem tudta többé teljesen elenyésztetni. E miatt, ha nem lépett is le véglegesen a nyilvánosság teréről, de lassanként alább szállva, végnyomorra jutott, minek egyébiránt főbb oka az egykor dúsan fizetett művész pazar életmódja volt. Megható jelenet művészete vég- perczeiben, midőn a „Zrínyi"-ben több főúr előtt játszván, kik virágzó korában jól ismerték, azok megbénúlt balkarját egészen beborították nagy- értékű bankjegyekkel. Az öröm-könyűket hullató zenész azt hivé, hogy megint visszatér régi ereje; de ez a lángnak csak utolsó lobbanása volt. Meghalt 1827 ápril 26-án. Bihari naturalista volt, mint általában a czigá- nyok napjainkban is. Ezért költői szép palotásait mások szokták kidolgozni. A negyedik kimagasló alak Rózsavölgyi Márk. A palotás zene lassúja az ő korában már két szakaszból állott, vagyis a menuet és német táncz mintájára egy szakaszból s egy trióból. Rózsavölgyi stílja dallamos és