Page - 416 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország I (2), Volume 5/2

416 ez által a juhászat emelésére is hatni kivánt. Először a kelmék behozatalát nehezítő rendszabályokat léptetett életbe. 1784-ben kitiltotta a külföldi posztókelméket és egyidejűleg merino törzsjuhászatokat állított, a milyen a budaörsi volt, hogy azon gazdák, kik a spanyol juhot óhajtják tenyészteni, tudjanak honnan kiváló állatokat szerezni. Később a lótenyésztés terén is rendkívül fontos lépés történt az első magyar állami ménes-intézetnek 1775-ben megalapításával Mezőhegyesen. József császár alatt létesült 1789-ben még egy második ménes-intézet is Bábolnán, mely eleintén Mezőhegyes fiókja volt. Ugyancsak ő alapította 1787-ben az állatorvos-iskolát Budapesten, mely később a magyar mező- gazdaságra szintén fontos hatásúvá lett. Magyarországon a mezőgazdasági üzlet tényezőiből csak az anyag volt meg a múlt század végén; de kevés volt a munka és — mondhatni — hiányzott a szakértelem is; olyan tapasztaltsággal pedig, mely ezt helyette- síthette volna, szintén nem bírt a gazdálkodó nép. Belátta ezt hazánknak egy nagy fia, „ki csak azért örült a nagy birtok nagy hasznának, hogy a sokból sokat adhasson a hazának", s ki saját költségén alapított 1797-ben egy tudományos alapokon nyugvó gazdasági szakiskolát — az elsőt Európá- ban, melyben a mezőgazdaság szakszerűleg taníttatott. E hálás emlékezetre méltó férfiúnak, gróf Festetics Györgynek keszthelyi Georgikonjából indult ki hazánk mezőgazdasági haladása. A század vége véres alkonyatot hozott Európára; az új századra is véresen hasadt a hajnal ; így azon munkásság — a mezőgazdasági haladás előmozdítása, — melynek a béke az éltetője, szünetelni volt kénytelen. A tizenkilenczedik század második tizedében azonban épen a keszthelyi Georgikonban kiképzett nemzedék már sikeres küzdelmet kezdett a verseny- téren, s e küzdelem először is a juhászatnál vívott ki eredményeket úgy annyira, hogy a gyapjúkivitel ekkor 9,500.000 kilóra ment; a század harmadik tizedében a kivitel 13,000.000 kilóra emelkedett, és elmondható, hogy ekkor Magyarországnak ez volt egyedüli nagy értéket képviselő kiviteli czikke. Magyarország, mint láttuk, a múlt századokban területéhez mérten keveset termelt, és egy félszázaddal ezelőtt a termelés aránya még mindig a régi fokon állt. Nem termelt pedig az ország azért, mert terményeit nem volt képes piaczra vinni, mi miatt igen külterjes volt a mezőgazdasági üzletvitel. Ezt látva Széchenyi István gróf, segíteni akart a bajon ; ő vetette