Page - 434 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország I (2), Volume 5/2

434 Ha aztán ilyenkor akár olvadás, akár pedig hegyi záporok a nagy róna csöndes folyóit megárasztották, hogy medrök megtelt, sőt a megféke- zésökre készített védtöltéseket is mossák, „nyomják a gátat" : ez szivárogni kezd, nem bir ellentállani, szakad. Ha így a Tisza, vagy a Körös, Maros, Temes áttörik a folyásukat szabályozó gátakat s elsodorják korlátjukat : akkor vizük messze elterjed és az Alföld tengerré válik sok helyen. Ilyenkor ihatik a szomjas talaj bőségesen ; de az ár elborítja a gazda fáradságos mun- kájának gyümölcseit, melyek az iszapos hullámok alatt vesznek. Az alföldi gazda az ilyet bizonyos, a közönynyel határos nyugodtsággal nézi, azt mondván: „ezek a tövisek, majd nyílik még a siker rózsája is nekem". És nyílik is ; egy jó év termése sokat helyre hoz, kettő behegeszti a sebeket, erőt ád új munkára, megedzi a gazda szívósságát és ezen szívósságtól függ, hogy ezen a földön lételeért való küzdelmében győztes is maradjon. Ilyen tehát hazánk nagy síksága, melyen a magyarság zöme lakik; tájszépség szempontjából sok változatosság nincs benne. Egyforma az Alföld csaknem mindenütt, és azért, ha egyszer bárhol jól megnézte az útas: akkor látta minden részét és megszerezte ezen reánk nézve oly fontos területről az átalános képet. E rövid vázlat mutatja, hogy az Alföldön az útak hiánya, egyátalán az év nagy részében a közlekedhetés nehézségei, a szélsőséges égalji viszo- nyok, a munkás kéz hiánya, a takarmánytermesztés nehézségei, a legelők bizonytalansága, stb., a belterjesség fejlesztését a jó talaj daczára igen megnehezítik és az csak ott sikerűi, hol a kezelő nagy szakértelemmel, kellő tőkével rendelkezik és vas akarattal tud megküzdeni az eléje gördülő nehézségekkel. Az üzletvitel olyan határokban, melyekben tanyagazdaság nincs, úgy a kisbirtokosnál, valamint a tőkével nem rendelkező nagyobb birtokosnál, vagy a, mondhatni, lotteriát játszó bérlőnél határozottan extensiv. A telkes gazdák az imént említett helyeken szórványosan még hármas nyomásban gazdálkodnak; őszi, tavaszi ugar még sok helyen dívik és itt az állat- tenyésztés rendesen jobb lábon áll; másutt, a hol tanyás gazdaság nincs, az ugart a tengeri foglalja el és a búza — rendesen nem kellő munkával — a csutkaföldbe vettetik és ezért termése sem minőség-, sem mennyiségben nem felel meg a talaj termőképességének. De meddig fog e termőképesség megmaradni? A gazda ezen óriás tagosítatlan határokban többnyire már nem hármas nyomásban gazdálkodik, ugart nem tart, ezért megcsökkent