Page - 459 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország I (2), Volume 5/2

459 tartalma daczára is sima vörös borát, mely jó években sötétvörös színe és tüzessége miatt neveztetik bikavérnek. Jó években Egerben, Visontán és Gyöngyösön szűrnek vékonyabb vörös aszút is. A visontai bor az egrinél egyáltalában könnyebb, s ezért főleg a németek igen kedvelik. A villányi és szegszárdi vörös borok nagyrészben kadarkából és csóka- szM'ób'ól készülnek, melyekhez Villányban még az oporto járúl. A talaj itt is agyagos, sőt nem ritkán vastartalomban gazdag vörös agyag; a mívelésmód alacsony tőkefej. A szüretkor leszedett és összecsomoszolt szőlőt nagy és igen magas, 200—300 akós kádakban erjesztik úgy, hogy a nagy, törkölyös musttömeg átmelegedvén, erjedését is kénytelen megszűntetni s így az újbor egész tavaszig is édesen marad. A villányi bor egyáltalán mindig fanyarabb szokott lenni a szegszárdinál. A legerősebb és legédesebb vörös bor a horvát- szlavon királyságban fekvő Szerémmegyében, Karlóczán és vidékén terem, hol a kadarka rövid mívelés mellett aszúszemeket is ad; miért is a karlóczai vörös aszú és ürmös igen híres és meglehetősen drága. A fölsorolt kiválóan fehér és kiválóan vörös bort termelő vidékeken kivűl igen sok vidék van még, a hol úgy a fehér, mint a vörös bor terme- lésével is foglalkoznak. Ilyen pl. Pécs vidéke, hol a csomorika szőlőből nyert, sajátságos zamatú fehér bor csak oly nevezetes, mint az ugyanott termelt vörös bor; a budai bortermő-vidék, mely főleg könnyű s elég tannin-tartalmú vörös borai miatt érdemel említést, s a melyek közül a sashegyi már is az egész kontinensen ismeretes. Jeles és erős fehér borok teremnek Moór vidékén Fehérmegyében, Pencz vidékén Nógrádmegyében, Versecz és Fehértemplom vidékén Krassómegyében. Igen kellemes és könnyű fehér asztali bort termel Magyarád Aradmegyében, Szerednye és Ungvár Ungmegyében. De föl sorolhatni-e mind azokat a vidékeket, hol Magyar- országban jó bor terem ? Hiszen, ha meggondoljuk, hogy a magyar biroda- lomban a hivatalosan megállapított 41 bortermő-vidék mindegyike hány bortermesztő községet foglal magában : könnyen beláthatjuk, hogy csak a jobb bortermő-helységek puszta fölemlítése is több ívet foglalna el. A magyar borkereskedés középpontja Budapest; de az itt összegyűjtött borok főraktára tulajdonképen a fővárostól csak kilencz kilométernyire fekvő Budafok, mely község dolomit szikláiba puszta csákányozással óriás hosszú és tágas pinczéket vágnak. E pinczék közül akárhány van, mely 400—800 méternyi hosszú s 3—6 oly kényelmes bejárattal bír, hogy a terhes szekerek minden nehézség nélkül járnak rajtuk ki s be rakományaikkal. így a bor- 58*