Page - 471 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország I (2), Volume 5/2

471 koznak vele, kiknek száma csak Budapest mellett meghaladja a hatszázat s a kik a piaezon keresett zöldségfélék minden nemét termesztik. Vannak továbbá egyesek, kik spárga, csiperke-gomba, torma és karfiól termelésével foglalkoznak kiválóan, s ismét vannak egész községek, sőt vidékek is, melyeknek lakosai csakis egy-egy kiváló zöldségfélét termelnek és pedig óriási területeken úgy, hogy mellettük egyesek versenyre nem is kelhetnek, így pl. a pápaiak, győriek zellerje és petrezselyme, az uszódiak, pozsony- megyeiek káposztája, a szegediek és fajsziak paprikája, a debreczeniek tormája, az ó-budaiak paradicsomalmája, a nagykőrösiek ugorkája, és a tiszolcziak mákja az egész ország területén ismeretes; sőt a magyar rózsa- paprika külföldre is napról-napra nagyobb kivitelnek örvend. A mi a konyhakertészet általános elterjedését illeti, el lehet mondani, hogy kisebb városokban és községekben kevés oly ház van, mely mellett egy, vagy legalább is egy negyed hold kertben annyi zöldséget ne termesz- tenének, mennyi a háztartásra szükséges; sőt a vidéken igen sok ügyes házi asszony nagy részben a fölösleges zöldségféléből fedezi háztartási kiadásait. Hogy a népnél már inkább terjedni kezd a kertészkedés iránti érzék, arra részben a városi kertek adnak példát; de nagy hatással vannak erre a gazdasági tanintézetek, földmíves iskolák, vinczellérképzőintézetek és a tordai telep kertjei, honnét ezer meg ezer gyümölcscsemete kerül a nép- és újabban a községi faiskolákba. Haladás most is észlelhető és ez szembe- tűnőbb, a mióta számosabb szakiskola, továbbá lapok és folyóiratok s a helyi viszonyok tanúlmányán alapúló munkák is terjesztik az e szakmába vágó ismereteket, és ezért hazánkban a kertészet jövője elé a legjobb reménynyel nézhetünk. Az erdők és erdészet. A magyar birodalom erdőségei a törpefenyő kárpáti övétől lenyúlnak az Adria-melléki babér- és gesztenyeberkekig, s e nagy területen, mindazon fák és cserjék tenyésznek, melyek közép Európa fölszínén általában honosak. A talaj természete, égalj i minősége vagy gazdasági érdeke által az erdő- mívelés útján való hasznosításra útalt terület, Magyar- és Horvát-Szlavon- országokat egybevéve 15,957.587 katasztrális holdra terjed, mi az ország összes területének kerekszámban 2 8°/0-a. Ezen erdőkből Magyarország területén van 13,294.492 hold, vagy az ország összes területének 27°/<ra>