Page - 478 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország I (2), Volume 5/2

478 jelenségeivel is. E vidéken van legtöbb fenyvese is az országnak, melyek, kivéve Erdély néhány aránylag kisebb kiterjedésű fenyőerdőit, általában jól jövedelmező birtokok. Nem hiányoznak ugyan ezek között sem az olyan elszomorító jelenségek, mint a milyeket a Vág, Garam és Hernád völgyén láthatni, t. i. a lepusztított fenyvesek helyére lépett kopár vagy elkopároso- dásra hajlandó hosszú, magas és széles hegyoldalok; mire nézve elég, ha példáúl csak az Aranyos mentén levő Topánfalva-vidéki erdőterületeket, vagy Máramaros közbirtokossági fenyveseit említjük. Itt van az országban a legtöbb elpusztított tölgyerdő, melyet birtokosa csaknem borravalóval egyenlő árért adott el, vagy a gondatlan legeltetéssel tett tönkre úgy, hogy ma már csak keresve lehet egy vagy más vidéken egy-egy szép tölgyerdőre akadni. E vidéken lévén az ország legtöbb erdeje, igen természetes, hogy itt van a legtöbb bükkerdő is, melyek hasznosítása ma az erdészek legnehezebb feladata. Pedig mily szépek e vidéknek még sok helyt érintetlenül álló bükkösei, 30—40 méter hosszú s méter vastagságú törzseikkel, melyek teste sima henger s fája oly egészséges, hogy rönkökre vágva, keresve sem lehet foltot találni rajta. Ma azonban, midőn legtöbbször mint olcsó tűzifa sem talál keletre, még csak szépségével gyönyörködtet s legfőbb haszna, hogy sűrű árnyékával és lombhullásával talajának termőerejét védi és gaz- dagítja. Míg ellenben ott, hol letarolása kifizeti magát, a legérdekesebb erdőgazdasági kezelések egyikének képezi tárgyát. A harmadik csoportot a nagy Alföld erdőségei képezik, melyek a Duna és Tisza folyamok közötti nagy síkságon, Vácz és Tokaj városoktól lefelé az országnak déli határáig s a Tisza balpartján levő síkságokon a területtel arányban nem álló kis mértékben találhatók. Ennek területéhez tartoznak a következő vármegyék erdei : Szabolcs, Hajdú, Jász-Nagy-Kun- Szolnok, Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun, Csongrád, Csanád, Békés, Bács-Bodrog és Torontál megyék. Ezen csoportnál nagyobb összefüggő erdőségek általában hiányoznak s tömegesebb erdőtestet csak Pestmegye éjszaki részében és Bácsmegyében a kincstár által birt terület, valamint Szabadka, Debreczen, Hajdú-Böször- mény és Kecskemét városok erdeinek egy kis része, s a Duna és Tisza partján vagy szigetein levő néhány lágy lombfaerdő képez. A most erdőtlen alföld egyik kiváló nevezetessége, hogy még alig 30—40 évvel ezelőtt itt voltak az ország legszebb és akkor legjobban is