Page - 486 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország I (2), Volume 5/2

486 3.406 kat. holddal. Ezeken kivűl az erdőterületnek kerekszámban 33%-ka, vagyis 4,384.320 kat. hold oly magán erdőbirtokosok kezén van, kik erdejökkel az általános törvényes korlátokon belül szabad tetszésök szerint gazdálkodhatnak; ha azonban ez erdők oly talajon állanak, mely szántásra, kertészetre, rétnek vagy szőlőnek állandóan nem alkalmas, akkor a levágatás után legkésőbb hat év alatt tartoznak azt újra erdősíteni, vagyis mindazon munkákat teljesíteni, melyek annak ismét beerdősülését biztosítják. Minthogy az erdők kétharmad részben oly birtokosok kezében vannak, kik csak a fatermés használatára jogosítvák, hajlandó volna az ember azt hinni, hogy az ország erdőségei általában kedvező állapotban vannak. A dolog azonban, fájdalom, nem így van, mert a magyar birtokos osztályra az úrbéri viszonyok megszűnése után 1850-től válságos idők következtek, melyek nyomása alatt a kínálkozó alkalmak szerint törekedtek erdeikből minél több pénzt kapni s azokat, nem gondolva jövőjükkel, vágatás után mennél jobban lelegeltetni. Az erdőgazdaság egész 1880-ig oly viszonyokkal küzdött, melyek az okszerű használat kifejtésére általában nem valának kedvezők, s épen az ezt megelőző 30 éves időszakra esnek azok a nagyobb mértékű és a jövő érdekeit is sértő használatok, melyek a magyar birodalom erdőségeit négy ötödrészben annyira kizsákmányolták, hogy azok most kevés kivétellel még a gazdaság kellő folytatásához szükséges faanyag-tőkével sem birnak. A földadó-teher, melyet az erdőknek viselniök kell, általán véve kedvezőtlennek nem mondható. A pár évvel ezelőtt befejezett kataszteri munkálatok szerint az összes erdők tiszta jövedelmét 9,712.000 forinttal állapították meg, melyből a magyarországi erdőkre 7,637.000 forint, a Horvát-Szlavonországban levőkre pedig 2,075.000 forint esik. E jövede- lemből a birtokosok 25.5°/0 állami adót fizetnek. A szállítási és közlekedési állapotok az éjszaki vidéken levő erdőknél általában kedvezők s a tutajozásra és úsztatásra úgy itt, mint a keleti vidék erdőségeinél, gazdag vízi erő áll rendelkezésre. Az Alföld homokján száraz időben, fekete agyagos földjén pedig esős időben egyaránt nehéz a köz- lekedés; a nyugoti erdők közlekedési viszonyai általában jók, míg a déli vidéknek a Dráva és a Száva könnyíti azt, mit más felől a Karszt gyorsan váltakozó hegykúpjai nehezítenek, vagy a szlavóniai mély sár és elkopott czölöpös útak drágítanak. A kézi munkaerő megszerezhetése eléggé könnyű, noha a rendes napszám, mely 60 krtól 1 frt 50 krig váltakozik, a faanyagok alacsony