Page - 38 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Felsö-Ausztria ès Salzburg (Felsö-Ausztria), Volume 6/1

38 teljes s mintegy keretbe foglalt képet csak akkor nyerünk, ha a közel fekvő Koglról (Marienwarte, 504 m.) vagy a Kalvária-hegyról nézünk a tó felé. Az az elragadó varázs, melylyel a tó a szemlélőt elbűvöli, első sorban attól a tájképi ellentéttől ered, melyet annak két hosszú oldala mutat. A keleti part éjszaki harmadrészében a még a homokkő-övhez tartozó Grimberg (1.004 méter) és Hochgschirr (994 méter) erdős lejtői meg- lehetős meredeken hanyatlanak le egészen a tóig s csak itt-ott szökik ki belőle egy-egy egészen keskeny, alacsony lépcsőzet. A nyugoti oldalon ellenben a lapos tópartról szelid hullám vonalokban terjedelmes dombvidék emelkedik lassan-lassan a hasonlókép erdővel borított Gmundeni hegy (822 és 883 méter) felé. A keleti oldal keskeny partszegélyén alig jut tér emberi lakóhelyek- nek, ellenben a szemközt fekvő partvidék tágas parkhoz hasonló, mely mai ízlésű, részben kastélyszerű úri lakásokkal van behintve. A tarka képnek még nagyobb változatosságot nyújtanak : a tóba szélesen benyomuló félsziget Ort kastélylyal (mely ma János főherczeg tulajdona) és a toscanai nagy- herczegnő nyaralójával; továbbá a félszigettel 130 méter hosszú híddal összekötött sziget a Xl-ik században épült Ort tavi várral s végre a tó fölé hatalmas várként büszkén emelkedő Mária Terézia-féle nyaraló (Württem- berg herczeg tulajdona); sajátságosan festői kiegészítést nyer különben e tájkép a hosszan elhúzódó Höllengebirge által, melynek meredek falai az előttük elnyúló erdős hegyek mögött 1.862 méter magasságig emelkednek. Míg a tó középső harmadában még változatlanúl megmarad a nyugoti partvidék tájképi jellege, túlfelől a Traunsteiìi hatalmas törmelék halmazai- val és szaggatott falaival vad meredekséggel emelkedik föl egyenesen a tóból. Ezentúl a keleti oldalon csaknem szakadatlan sorozatban jönnek egymás- után az alpesi hegytömegek és meredek, részben teljesen függőleges parti falak, melyek itt-ott a tó tükre alatt 130—170 méter mélységig folytatódnak. A tó nyugoti partján a felső vagy déli harmadban is csaknem észrevétlenül történik meg az átmenetel a barátságos, életjelekben gazdag dombvidékből a nagyon komor hegyi tájképre. Azon a tóba messze kinyúló hegygerinczen túl, melyet a festői Traunkirchen község vesz körűi s a melynek első, bükkfákkal borított ormán a régi János-kápolna s a következő magasabbon a Kalvária-kápolna látható, azon a hegygerinczen túl a Sonnstein hegy (923 méter) oly meredeken hanyatlik a tó felé, hogy az 1861-ben készült országút számára csak nagy mértékű sziklarobbantások által nyerhettek