Page - 162 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Felsö-Ausztria ès Salzburg (Felsö-Ausztria), Volume 6/1

162 ízessé lesz, Szent-Mihálykor (szcpt. 29.) van a gyümölcsszüret.j — Margit-napi eső drágítja a diót44; — „Bertalankor az almát, diót szénába rakják",1 stb. A „Boldogasszony-napok14 közt, azaz Nagyboldogasszony és Kisasszony napja közt, ismét csépelik az új vetőmagot s Egyed napján (szept. 1.) kezdő- dik a rozsvetés első liete, szcpt. 14-dikén (kereszt felmagasztalása) a második s kántor napján a harmadik. Annak megtudására, hogy e három vető hét közúl melyik a legszerencsésebb, a paraszt az első forduló rozsból három kalászt szokott venni s azokat sorjában a földbe ülteti. A melyik legszebben hajtott, az megjelentette neki a hetet. A tél beálltával elérkezett a gabonacséplés ideje. Erre a dologra is vannak bizonyos mondókák és szokások. így a taktust, melyben a cséplók a szérűt verik, rhythmusos mondásokkal fejezik ki. Ha egy csépel, így hangzik: „Dieb — Dieb"; ha kettő: „Schölmdieb — Schölmdicb"; ha három: „Stich d'Katz ab — Lass's Fleisch da44; — ha négy: „Hand2 Hund in Dali — Jags abher da44; — ha öt: „Hand Hund in Sumpa44*; — ha hat: „Ein' Schüssel voll Krapfen, — i mag's nöt dertappn44* stb. Ha végre az utolsó ágyás van a soron, a gazdasszony egy zacskó aszalt körtét, almát és diót dobat a szolgálóval vagy más valakivel a szérűre. Ezt „Tcndlbossu-nak hívják. Az ilyen zacskóvivő lánynak azonban íziben kereket kell ám oldania és a szobába, az asztalszögletbe menekülnie, mert a cséplők ledobják a csépet és utána iramodnak. Ha elérik, „kifeszítik44, azaz szétterjesztett karjait egy bothoz kötik; azonfelül „bcszalmázzák44, azaz szalmába tekergetik s még csúfot is űznek belőle. Más vidéken az „utolsó ágyás44 idején egy szolga lopódzik a konyhába. Egy szalmakoszorút visz magával, tele tölt vízzel egy serpenyőt, bele teszi r a koszorút s alá gyűjt, mire nagy sebten kiosonva, elkiáltja magát : „Eg a szalmafánk!44 Ha a gazdasszony szolgálóival megkaphatja, el kell tűrnie, hogy kezét és képét bekormozzák s úgy vezetik vissza a pajtába — a többiek nevetségére. A ki az „utolsó ágyásnál44 az utolsó csapást teszi a szérűre, megkapja a „vörös tyúkot44, a mit restség és késedelmesség jelének tartanak. Azért is minden cséplő jól vigyáz, hogy ne ő tegye az utolsó csapást és meg ne kapja a „vörös tyúkot14. No, de ez nem olyan nagy baj. Ugyanis a cséplő- áldomásoti a „szerencsétlen44 dupla porczió disznópecsenyét kap, melyet 1 Alma, dió rrett. * sind. 3 Korb. 4 erreichen.