Page - 200 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Felsö-Ausztria ès Salzburg (Felsö-Ausztria), Volume 6/1

200 riconosciuto"-t olasz szöveggel s számos operához írt prologust, epilógust és intermezzókat. De már Pastervitz előtt is fölébredt Felső-Ausztriában az önálló alkotás, a compositio ösztöne. A zene műfaja túlnyomólag egyházi volt. Panninger Leonhard már a XVI. században híres zenész vaia. A XVII-ikben pedig Lechler Benedek kremsmünsteri benczésrendi szerzetes volt kitűnő lantverő s jeles egyházi zeneművek szerzője, továbbá Ertel Sebestyén garsteni benczés szerzetes, a ki a maga idejében szintén kedvelt zeneszerző vaia. Beer János mint énekes, virtuóz és zeneszerző, s mint szatirikus zeneiró volt ismeretes. Mint énekes fiú kezdte Lambachban, s végűi a Szász- Weissenfels-féle herczegi zenekarnak volt konczertmestere. Mint zeneszerzők hírt szereztek nevöknek Weichlin Roman lambachi benczés-rendi szerzetes, továbbá Merkl Gáspár st.-flóriani karnagy és Copisi welsi orgonista. Felső-Ausztriában a XVIII. század közepe körűi indúl meg elevenebb zenei élet. A zene kifejlődésére már korábban is jelentékeny hatással voltak Mária Teréziának, a nagy császár-királynőnek a közoktatás terén s a nép- iskolai tanítók állásának javítása körűi megkezdett reformjai. E tanítók lettek a mezővárosokban és falvakban a zenei oktatás és előadás mesterei. De különösen Haydn és Mozart zenéje adott Felső-Ausztria zenei életé- nek is nagyobb és tartósabb lendületet. A templomokban megzendültek az általuk szerzett misék, dalaikat és négyeseiket műkedvelők adták elő, s midőn Haydn symphoniái és két nagy oratoriuma Felső-Ausztriába is eljutott: az előadók szíve örömben dobogott föl s a szépnek és nemesnek, a magasz- tosnak és kedvesnek egész új világa tárult a hallgatók elé. Mozart miséi zengzetes üdeségükkel hatottak kellemesen. Velők új élet kezdődik az egyházi zenében s a két Haydn, különösen Mihály szerzeményei hasonló alkotásokra szolgálnak ösztönül. Hatásuk kiterjed a kamara-zenére is, s nem egy hivatottat sarkal hasonló kísérletre. Sparry Ferencz kremsmünsteri benczés áhítattal hallgatja Rómában a vatikani mestereket, magával hozza szerzeményeiket kolostorába s maga is elismerést érdemlő alkotásokkal tesz kísérletet. Nagyobb hírre emelkedik s nagyobb külső elismerésre talál a már említett Pasterwitz, a ki Bécsben barátai közé számítja Haydnt, Mozartot, Albrechts- bergert, előadatja előttük saját szerzeményeit s kivívja elismerésüket. Szerze- ményeinek száma meghaladja a kétszázat s azok kiterjednek az egyházi és színpadi zenérc is, alakban úgy, mint tartalomban megfelelnek a művészet követeléseinek, fúgái pedig a magok nemében valódi mesterművek.