Page - 278 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Felsö-Ausztria ès Salzburg (Felsö-Ausztria), Volume 6/1

278 Welsen át Német- és Francziaországba. A melegágyban és szabadban nevelt plánták kiültetése oly parczellákra történik, melyek éveken át csak erre a czélra használtatnak, s melyek a szorgalmas megmunkálhatásra, a többszöri híg trágyázásra, az őszszel nagyon is szükséges őrizhetésre való tekintetből lehető közel esnek a lakóházhoz. 4.500 hektárnál több van ily módon beültetve s alacsony számítással 6.000—7.000 jól kifejlett plántát számítva egy hektárra, terem mintegy 30 millió káposztafej, melyekből 60 darab számít egy „Schocku-ot és 12 Schock egy „Pfund"-ot. Óriási mennyiséget taposnak be a hatalmas kádakba, hol megsavanyodik s késő nyárig csaknem az egyedüli főzeléke a parasztnak és háza népének. Az aschachi káposztát tartják a legkitűnőbbnek. Bora a felső-ausztriainak, igaz, nem terem; azonban arra való alma- és körtefajtákból készített „must44-ja bőségesen kárpótolja ezért. Ha a gyümölcsfák virágai megtartják tavaszi ígéretüket, akkor a must nem kevés dolgot ad; a hordók utáni kereslet a hihetetlenségig élénkké lesz, a vasútak, úgy szintén a dunai hajók ezer meg ezer mázsa friss gyümölcsöt szállítanak Német- és Magyarországba, mialatt otthon nem ritka az olyan paraszt, a ki 400—500 hektoliter mustot sajtol és rak pinczébe. Az ily gyümölcstermő évek nagyon egyenlőtlenül szoktak ugyan megoszolni, s megesik, hogy a meglevő készletnek már egész a végére jutottak; szomorú tekintettel méregeti utolsó tele hordóit a családapa, s egyre sűrűbben nyúl a bor- szaporító vizes kancsóhoz, mert egész elmegy a kedve, ha a drága és a mellett nem is kielégítő pótitalra, a sörre és pálinkára kell gondolnia. De hát jó az Isten s van rá gondja, hogy megint legyen egy-egy jó gyümölcstermő év s a paraszt újra megtölti hordóit kedvencz italával, — gyengébbel a legközelebbi fogyasztásra, erősebbel a későbbi bizonytalan időkre. Czélszerű zúzó malmok, hordozható csavarsajtók itt is mindenütt kiszorították már a régi nehézkes, idomtalan eszközöket, ú. m. a félkör- alakú teknőt, melyben hatalmas kőkorong gurúlt lassan előre, hátra, meg a legvastagabb fatörzsekből ácsolt termetes sajtókat. Jó gyümölcstermő évben 600.000 métermázsa lágymagú és 70.000 métermázsa csontmagú gyümölcsöt számítanak összes termés gyanánt. Felső-Ausztriában a földbirtok csaknem egészben parasztgazdaságokra esik, voltaképi úri nagybirtok csak igen kevés található. Kevés birtoknak (mintegy 0.3 százaléknak) van 115 hektárnál nagyobb kiterjedése; de ezek között is sok a parasztbirtok s azonfelül ezeknek csaknem a fele a terjedel-