Page - 462 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Felsö-Ausztria ès Salzburg (Salzburg), Volume 6/2

462 a szénapadlással együtt egy födél alá vették, minélfogva a „csűrhídra" nincs szükség. A falusi házak, mint a városi házak is, a XIII. századig kétségkívül fagerendákból épültek. Újabb időben kőalapot raktak a háznak s már most megkülönböztették a „házat" és az „ácsolt" gazdasági épületet (Haus und Zimmer). Utóbb az istállót is aláfalazták, a faemelet helyett egy, sőt két kőemeletet raktak a földszintes lakóhelyiségek fölé úgy, hogy most falun találni ugyan még faházakat is, azonban igen sok félig kőből épült, de csinos, egészen kőből való házakat is. A síkságon vagy Salzburggauban a felszögzött zsindelytetők, a Pongau- ban és Pinzgauban „rakott zsindely tetők", a Lungauban „deszkatetők" vannak szokásban. A rakott zsindelytetőket léczekkel foglalják be és kövekkel nyomtatják le, orommagasságuk elől a ház szélességének egy harmadát teszi; a többi faj tetők az oromoldalok szélességének feléig, sőt magasabbra is emel- kednek. A „szögezett zsindelytető" mindkét oromzata rendszerint egy kissé előre csapott úgy, hogy sátortetőhöz hasonlít. Legalább is három oldalról túlnyúlik a tető a ház-, istálló- és félszerfalakon. Ez ernyős helyen van a folyosó s ott tartják a kévetartókat, sövénykarókat, póznaféléket s egyebet. A tetőn, kivált nagyobb gazdaságokban, tornyocska nyúlik föl, mely- nek harangja ebédre hívja a szántókon, mezőkön dolgozó munkásokat és napszámosokat. A nagygazda tanyája ritkán eredeti, hanem csak idők folytán állott elő, azért is főkép a falazott ház nagysága, az emeletek és térhelyek száma, valamint a körűilévő gazdasági épületek nagysága és száma által különbözik. Istálló és pajta rendszerint el van különítve a lakóháztól. A szám és czél szerint különböző melléképületek az alkuval vagyonukról lemondott öregek „hajléka" (Zuhäuschen), a sütőkemencze, a gerebenező szoba, a mosókonyha, kerekes kút (Leierbrunnen) s a vízesés helyzetére nézve közelebb, vagy távolabb lévő malom. A Lungauban a házhoz ragasztva áll a kőből épült vagy ácsolt „kamra" vagy hombár, hol a gabonát vagy féltettebb szer- számokat tartják. A hegységi parasztgazdának még külön istállók kellenek az Alpesről haza térő jószág számára. Sok ház körűi és előtt gyümölcsös vagy zöldséges kertek vannak. Nem ritkán „mezei kápolnákat" talál az ember, melyeknek valami szentkép van a fülkéjökben. Építési szabály közönségesen a tulajdonképeni ház négyzetes alaprajza, a gazdasági épületek akár egyenes vonalban hátra felé, akár mint jobb- és