Page - 512 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Felsö-Ausztria ès Salzburg (Salzburg), Volume 6/2

512 napokat; azonnal föllendült az építés is, még pedig az új, a csúcsíves építés. De akközben ez már elöregedett, ereje kimerült volt. így tehát, úgy szólván, csak a késó csúcsíves építés honosodott meg a tartományban és annak fővárosában. Mindazáltal a késő csúcsíves építés e rövid korszaka is több tekintet- ben érdekes, s jelentősége nem az alkotások nagyságában és szépségében, hanem sokaságában rejlik. A XV. század Salzburgnak arany kora volt. A korábbi harczok és zavarok lecsillapúltak, a Tauern-Alpeseken át űzött kereskedelem és a bányamívelés jólétre emelték a várost és a tartományt ; mindenki élvezte a sokáig nélkülözött békét és gyarapodást. Ily körülmé- nyek között a lakosság minden rétege üde, vidám kedvet érzett alkotni és mindenfelé építkezni kezdettek nemcsak az előkelők, hanem a parasztok és a polgárok is. Nem nagy, de bámulatosan sok épületet emeltek; nem büszke várak, nem a magasba törő templomok, hanem egész raja a kisebb templomoknak keletkezett, melyek józanúl egyszerűek, értelmesen, szilárdan, tartósan, a zord hegyvidék állapotaihoz és a lakosság kívánalmaihoz mérten építvék. Sokat jelentő dolog az, hogy e század folyamán a főapátság gyér lakosságú területén 150-nél több templom épült. Természetesen mind késő csúcsíves, a túlérett építési rendszer sajátosságainak megfelelően a díszítmények pompája nélkül, szabályos, összhangzatos, komoly, sót néha merész építmények. Salzburg nem ismerte a csúcsíves épületet, mely kőből faragott brüsszeli csipkéhez hasonlít. E művészete elejétől fogva végig természetes és nyers maradt, az egyház és a nemesség által pártfogolt román művészettel szemben megőrizte demokratikus jellemvonását. A fönti értelemben, és csakis abban, a XV. századot az építés virágzási korának mondhatjuk Salzburgban. Ha továbbá tekintetbe veszszük, hogy az egyházi építéssel együtt a világi építés terén is élénk volt a tevékenység, s hogy számos épület művészi berendezése és díszítése nagy mértékben foglalkoztatta a művészet és az ipar többféle ágait, akkor meggyőződünk róla, hogy ama boldog század Salzburgban az összes művészetek és az ipar virágzási kora volt. Salzburg városnak mostani 34 temploma közül nyolcz, legalább részben, vagy kivűl, vagy belül elég jól megőrizte csúcsíves jellegét. Első helyen áll a Ferencz-rendieknek a Boldogasszonyról nevezett s már előbb említett temploma, vagyis jobban mondva, annak nyugati csúcsíves fele a toronynyal együtt. Koczkakövekből épült merész épület; már említett nagy