Page - 532 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Felsö-Ausztria ès Salzburg (Salzburg), Volume 6/2

532 Az is természetes, hogy az egyházi hatóság által kormányzott főapátságban leginkább a templomok és a zárdák foglalkoztatták e művészeteket is. Szent-Péter apátság, Nonnberg apáczakolostor, Szent-Lénárd és Mariapfarr templomok a csúcsíves kori ötvösségnek valóságos remekeivel dicsekszenek ma is. A sekrestyékben és kincstárakban kelyhek, szentségtartók, hímzett miseruhák és egyéb tárgyak őriztetnek. De mindez mégis csak árnyéka az egykori gazdagságnak. Más kútfőkből tudjuk, hogy a tudatlanság, a változó ízlés, a háborúk és a pénz szűke, a kapzsiság és az eltulajdonítás mily pusztítást vitt véghez Salzburg régi művészeti kincseiben. A renaissance ideje. A XVI. század végéig nem állott be jelentékenyebb fordúlat a salz- burgi építés történetében. A század első tizedeiben a már elvénűlt csúcsíves művészet kihalóban volt. A mit még alkotott, az elkésett csenevész hajtás volt, mely megőrizte a régi formákat, de nem volt meg benne a régi szellem. Gyökeres átalakúlásra és az új művészet meghonosítására pedig a körülmények akkor nem igen voltak alkalmasok. Keutschach Lénárd érsekkel, ki 1519-ben halt meg, a tartomány arany kora is sírba szállott. Halála után nem sokára kitört a vallási villongás és a parasztháború úgy, hogy lassankint kiapadtak a gazdagság forrásai és a válság utóbajai lappangó betegségként emésztették tovább a tartomány életerejét. Még hosszú ideig sokkal több baj és gond volt, semhogy valamely költséges építkezésre gondolni lehetett volna. A XVI. században csakugyan nem is épült sem a tartományban, sem a városban egyetlen épület sem, kivált templom olyan, melynek némi jelentősége volna. A mi tevékenység az építés terén kifejlő- dött, az leginkább a parasztháború idejében elpusztúlt kastélyok, hivatali épületek és úri lakok újjá építéséből állott, és ezen már észlelhető a múló- félben levő csúcsíves művészet és a renaissance közötti harcz. Az új művészet, mely Olaszországban ekkor már több, mint egy század óta virágzott, csak nehezen tört magának útat Németországba és az említett körülmények között Salzburgban sem lehetett más sorsa. Hatalmas építkezők és döntő hatású épületek hiján a rohamos győzelem nem volt lehetséges. Csakis a XVI. század vége felé állott be e két föltétel és pedig Raitenau Farkas Detre érsek személyében, kiről már előbb is volt szó. Itt azonban kedvezőbb világításban jelenik meg e csudálatos férfiú ; a milyen