Page - 550 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Felsö-Ausztria ès Salzburg (Salzburg), Volume 6/2

550 bandáját, mely népszerű, de nem mindig dallamos játékával egyik neveze- tessége Salzburgnak. A palota és az Újépület között terűi el Salzburg legnagyobb és tulajdonképeni dísztere, a Palota-tér. Erre szolgál a székesegyház éjszaki hosszú oldala is, melynek egész nagysága innen látható. Negyedik oldalán szép magánházak szegélyezik a teret, meg az ősrégi, 1780 körűi rokoko ízlésben megújított Szent-Mihály templomocska, mely valószínűleg a székes- egyház egykori melléképületének maradványa. A tágas tér közepén emel- kedik az udvar vagy palota kútja; hatalmas, fehér márvány szökőkút, melyet 1664-ben Thun Guidobald érseksége alatt Antonio Dario olasz mester épített. Hosszú ideig ezt tartották Németország legszebb díszkút- jának. Azt nem tudjuk, hogy az újabbak közül hány tesz rajta túl, de abban bizonyosak vagyunk, hogy arányos és szép fölépítése, valamint magas szökésű sugara most is kiváló helyet biztosít neki. A székesegyház déli oldalán elterülő és majd épen oly nagy káptalan- terét egészen más alakú, de szintén pompás kút ékesíti. Ez díszkapu-féle alkotmány fehér márványból, élénk rokoko ezikornyákkal, Neptun és Tritonok alakjaival. Ezekből ömlik ki a víz és habos fodrokban esve foly a márvány kávával kerített nagy medenczébe, melyet lóúsztatóúl használnak. Firmián Lipót érsek 1732-ben emelte e szép kútat, melyhez, úgy látszik, a római Trevi-fontana adta az eszmét. Érdekesek és bizonyos tekintetben a régi püspöki város jellegéhez tartozók a székesegyház környékén az úgy nevezett kanonok-udvarok, az egykori nemesi kanonokok házai, szám szerint vagy tizenkettő. Ezek a kisebb olasz városokbeli palotákhoz hasonlítanak és közép helyet foglalnak el az urasági és a polgári épület között. Az egyházi fejedelemség megszűnte után legtöbbjüket bérházzá, vagy hivatallá alakították át és egykori pazar berendezésük legjava elpusztúlt. Két ilyen kanonoki ház a legújabb időben a mostani érseki palotává egyesíttetett. A számos zárda és köztük első helyen a Szent-Péterről nevezett tisztes kolostor terjedelmes épületeik tömegével és az ablakok hosszú sorával sokkal föltűnőbb jellemvonását képezik a város építészeti külsejének. A zárdák hivatásukkal egyezőleg fölötte egyszerűen építvék; csakis a Szent-Péter kolostor némely részletét, név szerint két szárnyát, tűntetik ki tekintélyesebb formák, melyeken nem hiányzanak a művészi díszítések sem. A Kajetán- rendi megszűntetett kolostor (most cs. és kir. katonai kórház) külső szárnya