Page - 48 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Stiria, Volume 7

48 Leobentől Bruckig a Mura széles, termékeny, jól mívelt völgyön megy át, melyet délről a Gleinalp-hegyláncz nyúlványai, éjszakról pedig a Kletschach-kúp lejtői határolnak. Az utóbbiban és mellette feküsznek Veitsberg és Proleb kis községek, melyek régi templomáról már 1187-ben történik említés, midőn azt Gutenberg Erzsébet a gössi kolostornak aján- dékozta. Ott, a hol a Mürz a Murába ömlik, van Bruck a Mura bal oldalán, a Mürztől jobbra. A középkor elején ezt a vidéket „Muorizakimunditt-nak (Mürz-torkolat) nevezték. Maga a város a Greggenberg előhegyéig nyúlik, a melyen még mindig tekintélyes nagyságban emelkednek a régi Landskron erőd maradványai s falaikkal egész a városig húzódnak. Brucknak tájképi és történeti jelentősége abban áll, hogy két hosszanti völgy egyesülésénél fekszik, melyek közül az egyik, a Muráé, innen kezdve haránt-völgygyé válik, hol ez a folyó épen ezen a helyen eddigi keleti folyását délire változ- tatja, hogy Bruck ennélfogva Felső-Stiria kapujává lett a tartomány középső része számára, a miért is a középkorban s egész a XVIÍI. századig fontos állomás volt a Bécsből egy részt Velenczébe, más részt Gráczba vezető úton, a mint hogy máig is vasúti csomópont éjszakra, délre és nyugatra. Habár a Bruck tőszomszédságában levő hegyek magasság és nagyszerűség tekin- tetében nem versenyezhetnek éjszaki és nyugati szomszédaikkal, a kettős csúcsú Rennfeld (1.630 méter), az erdőkkel és rétekkel borított Hochanger (1.282 méter) és a hosszan elnyúló Hochalpe (1.643 méter) mindamellett rendkívül kies hegyi s erdei részleteket nyújtanak szép kilátásokkal a mosolygó völgyekre s pompás képekben láttatják a magas hegységet. A Mura vidéke Brucktól Radkersburgig. Gazdag sorozatát tárja föl az elragadó kedves vidékeknek a Mura völgyének Brucktól Gráczig terjedő része. Hegyek veszik körül, melyek jobbról, balról szép, sokszor nagyszerű alakzatokban emelkednek. Az itt már tekintélyes folyó, melyet néhol a felvidéken termett fát az alvidékre szállító tutajok élénkítenek, ezüst szalag gyanánt vonúl végig a zöld ligetek s falvak között. Templomok és várak emelkednek elbájoló fekvésben a folyó partján, avagy a festői magaslatokon, melyek között és melyek mögött a magasabb hegység ormai komolyan és méltóságosan tekintenek alá a közlekedési vonalakra: a völgyön átvonúló folyóra, országútra és vasútra. Keskeny és szűk az út, melyet magának Brucktól lefelé a Középponti