Page - 50 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Stiria, Volume 7

50 az országútat csak a kastély és sziklaomladékok között lehetett elvezetni, melyek a sűrű fenyvesben álló régi vár romjaiból gurúltak alá. A kastély nagy, terjedelmes épület, jó karban és lakható állapotban van. A kastély udvara a falak mentén gyönyörű folyondárral van körűiültetve s a felső lakosztályok ablakaiból korlátolt, de szép kilátás nyílik a folyó és út mentén egész az erdős és sziklás hegyekig. Csakhamar úgy megszűkűl a völgy, hogy már csak a folyó fér el benne s az országútat és vasútat a sziklahegyek oldalába vágott folyosón kellett elvezetni. De nem sokára eljutunk a kies völgykatlanba, melyben sűrűn tenyésző fák között Peggau kies nyaraló telepe s a jobb parton Deutsch-Feistritz terűi, egy halomról messze tekintő, Szent Mártonról nevezett templomával. Meredek sziklafalak alig megköze- líthető barlangokkal, melyeknek nyílásai komoran ásítanak elő, körítik a völgymedenczét ; mélyen a háttérben sűrű erdők között Peggau egykori várának romjai borítják egy kis sziklafensík tetejét. A windsori Ízlésben épült herczeg Pálffy-féle stübingi pompás kastély, továbbá Gratwein mezőváros, meg az erdős halmon épült Maria-Strassengeli gót templom mellett elhaladva, keresztültör a Mura a göstingi hegyszoroson. Jobbra a magaslaton a hasonnevű várnak még mai föltűnő falmaradványai, egy gyepes hegykúpon a kolera-kápolna, meg a „szűzleány ugrásáu-nak nevezett sziklaszakadék; balra a sötét fenyvestől borított Admonterkogel aljában St.-Gotthard szép kastélya látható, míg dél felől Grácz várhegye ötlik föl szemünk előtt. Miért keletkezett épen ezen a helyen az a nagy város, mely csakhamar az egész tartomány székhelyévé lett? Melyek azok a domborzati és vízrajzi okok, melyek e kérdésre a választ megadják ? Hogyan magyarázható meg Grácz földrajzi helyzete? Stiriának nyugati határába, a hol Felső- és Közép- Stiria elválasztó vonala kezdődik, a szomszéd Karinthia élesen beszögellik. E beszögellés csúcsában áll a Stub-Alpeshez tartozó Speikkogel, melylyel megkezdődik az ős hegyláncz elágazása. Az éjszakkeleti ág egész a magyar határig, a déli egészen a Dráván túlig terjed. Mind a két hegylánczból számos ág nyúlik be a tartományba, melyek dél és kelet felé egyre tágabb völgyekké nyílnak, végűi pedig lassankint ellapúinak. Az őshegységnek ama két láncza, mely tompa szögben válik el egymástól, ennélfogva egy nagy öblöt alkot, melyet hegy- és halomlánczok tarka vegyűléke borít. Ez öböl közepén, a két hegységtől dél és kelet felé csaknem egyenlő távolságban, a belőlök kinyúló hegysorok szélylyelebb ágaznak s nagyobb síkságnak