Page - 154 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Stiria, Volume 7

154 ero és teljesség tekintetét adja, egyesülve bizonyos könnyedséggel és ügyes- séggel, a nőnem viseletében pedig tetszős egyszerűség, kedves szendeség van kifejezve. A családi élet a stájer nép közt, mint a havasi tartományokban általán, teljességgel patriarkhális s jelesül a szülők és gyermekek, továbbá a cselédek és gazdák kölcsönös viszonyában nyilatkozik. Szép szokás a „hazatérés44 (Heimgang), hogy t. i. az apai ház, melyet egyik fi-, vagy nőtestvér átvett, minden testvérnek nyitva áll visszatérés esetén. Különös események a csa- ládéletben mindig alkalmat adnak sajátságos, gyakran ősrégi szokások gyakorlására. Ha valamely családban gyermek születik, csakhamar az első feredó után templomba viszik, hogy még lehetőleg „étlen44 részesüljön a szent keresztségben. Szüléskor is, az után is sokféle régi szokást kell figyelemben tartani, mindenféle előkészületet tenni, hogy az új polgár nőjjön, növeked- jék, mint a hogy az hasonló, vagy azon módon van a szomszéd havasi tartományokban is. A „komakérés" rendszerint csak az első ízben kívánja bizonyos formaságok teljesítését, minthogy többnyire az a szokás, hogy egy család valamennyi gyerekét mindig ugyanazon keresztszülők tartják keresztvízre. A keresztapa és keresztanya (Göd, Godi) fedezik a keresztelés s a hozzátartozó lakoma költségét, az újszülött számára bekötik a „keresz- telő ajándékot44 (Krösengeld), a gyerekágyast teli „komatál44-lai örvendez- tetik meg, melyből sohasem hiányzik a „gyerekágyas vakaró44, vagy a búzalisztből s különféle fűszerből készült kalács (Gabbrod), meg-megaján- dékozzák keresztgyerekeiket illő alkalommal, példáúl névnapon pénzzel, fehér- és egyéb ruhaneművel, s egyébkor is mindenfélével kedveskednek nekik, példáúl karácsonkor „gyümölcsös vakaró"-val, farsangon fánkkal, húsvétkor piros tojással és „húsvéti kalács"-csal vagy más effélével. Ha a keresztgyerek már elért bizonyos kort, megkapja a „végkielégítést", mely is pénzbeli ajándékból s egy egész öltözetből áll. De azért evvel korántsem szenved változást az egymáshoz való atyafiságos viszony, a minthogy a keresztszülők keresztgyerekeikkel teljes életükben szoros össze- köttetésben maradnak, s azok jólétével igazán törődnek. Hasonló viszony uralkodik a bérmaszülők és bérmagyerekeik között. A családélet fénypontját teszik s gyakran egy egész helységre nézve ritka ünnepnapot képeznek a lakodalmak. Az ezekben uralkodó szokások nagyon számosak és különfélék, de nagyban és egészben véve mégis ugyanazt