Page - 166 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Stiria, Volume 7

166 és vízkereszt-estén a „Puddel-anyó" (Budlmuada) jár, egy szörnyű vad alak, s a jó gyermekeket gyümölcsfélével ajándékozza meg. A vízkeresztéjet e vidékeken „Reihmahl-éj"-nek is hívják; Pöllau és Vorau környékén január 6-kát „Sieben"- vagy „Neunrichtel"-napnak nevezik, mert akkor rendesen hét, vagy kilencz tál étel kerül az asztalra. A karácsony és vízkereszt közötti időben néha még vallásos játékokat adnak elő, s járnak a „csillag-énekesek". Ejszakkeleti Stiriában „szent víz- kereszt-énekesnők" is vannak; három leány, egyik fehérbe, a másik pirosba, a harmadik feketébe öltözve, a világ három tájékáról (Morgen-, Mittel- und Abendland) való három királynak adja ki magát, háromkirályok énekét mondanak s köszönettel veszik az adott ajándékokat. A Wölzer-völgyben az a hiedelem uralkodik, hogy, ha ily „csillag-énekesek" két csapatja a szabadban bizonyos keresztútakon, vagy rosz hírű helyeken találkozik egy- mással, azonnal egy harmadik, pokolbeliekből álló csapat terem ott, aztán oly verekedés támad, hogy csak úgy patakzik a vér. Gyertyaszentelőkor szentelt gyertyákat gyújtanak zivatarkor, hogy a mennykő bele ne üssön a házba. A rá következő Balázs-napon a magá- nyos hegyi gazda a szelet is eteti liszttel és gabonával; Közép-Stiriában ellenben e napon fánkot esznek, hogy a szél le ne szaggassa a tetőket. Február 22-dike, Üszögös-Szent-Péter-napja, jövendölő nap. Frohnleiten vidékén azt hiszik, hogy ha a köd ezen a napon magasan van a hegyeken, azon esztendőben sok előkelő hal meg; ha alantabb van, több közönséges ember múlik ki ; ha pedig e napon általában felhős az idő, minden rendből egyformán halnak az emberek. Közép-Stiria némely éjszaki vidékén a községi elöljárókon kivűl vannak úgy nevezett „fertálybírák" (Viertelrichter) is, kiknek hivatalos működése azonban korlátolt. Választásuk mindig farsang vasárnapja előtti kedden megy végbe, s „bírótétel"-nek (Richtersetzen) neveztetik. Baumgarten helységben ez a régi jogi szokás következő módon történik: a „volt" bíró házában, kinek hivataloskodása épen lejárt, egybegyülekeznek a falu vénei, hol is számot adnak nekik. A rá következő lakomán a volt bíró az ajtóban marad s csak mikor a harmadik tál ételt, „káposztás disznóhúst", adják föl, lép ismét a szobába. Egyik kezében tányért tart, melyen legszebb, virággal ékesített pohara áll, a pohárban friss vízben rozmaringgaly, másik kezében a községi telkek birtokíve, bérleti szerződések és adókönyvek vannak. Komoly méltósággal áll az asztal elé és az új bíróhoz, ki a szögletben a