Page - 189 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Stiria, Volume 7

189 tabban a Sulm-völgyben van kifejezve, de többszörös eltéréssel és gyen- gítéssel tovább plántálódik a Murán és Rábán túl az említett éjszaknyugati hegylánczig, sőt messze a Mürzen túl is, Aflenz, Mária-Czell és Eisenerz körűi egy-egy „soutt, „wounn" s más efféle még rája emlékeztet. A Stub- és Gleinalpestől kezdve a gráczi földön túlig tartja magát a tisztább vocalisatio ; de a Pack, a Rosenkogel és a székváros közt annál sajátszerűbb nyelvjárási terület fekszik, melyen a bajuvar mély a, részben ennek e-je és <?-ja is egy más német törzs nyilt #-jával vetekszik, Hitzendorf körűi több, Stainz környékén kevesebb sikerrel. Ha a nyelvjárási elem Felső-Stiriában zártabbnak mutatkozik is, mégis lehetetlen észre nem venni, hogy Felső-Ausztria felé, tán a wels-Iambachiak- és traungauiakkal és Stira városukkal volt régi összeköttetés kedvéért, szeret simúlni. Az Ennsen inneni felső-stájer előtt az ausztriai beszéd amolyan kalmár beszédnek tetszik, s a stájer népdala lyrai, míg a felső-ausztriaié inkább elbeszélő és tréfás színezetű ; másrészt azonban mégis jellemző a jó szomszédságra, hogy a valódi stájernek tartott „Hoamweh" : „Wo i geh' und steh', thuat mir s Herz so weh' um mei Steiermark" stb. Schosscr Antal (1801 —1849) felső-ausztriaitól való, kinek múzsája igazán az Enns és Traun közt volt otthon. — Az a körülmény, hogy Karintia egykor oly mélyen benyúlt Felső-Stiriába s a két tartomány közt a határ oly későn (1035) állapíttatott meg végkép, föltűnővé teszi, hogy a kettőnek nyelv- járási keveredése nem nagyobb. Már az obdachi nyergen elvész a töltelék „lei", a kicsinyítő „-lan", a „-nan" többes végzet s a gyenge perfectum- képzések, mint „g'lachn" (gelacht). A stájer „aft" vagy „aftn" és a karintiai „nacher" helyenként föltűnőleg elkülönít, a hol nem a közvetítő tautologikus „aft nacher" használatos. A nevezett „nyergen" és az Einöd-szoroson régi taurisk-maradvány vert tanyát a későbbi határkarantánokkal szemben. Több karintiai elem tört a Pack-on át a felső Kainach-völgybe, mert a „blüa- weissn Zanla"-, a „brinnroatn Wangla", a „Täubla"- és „Stanla"-, s más ilyenektől nem esik messze a „Zahnlan", „Wanglan" stb. a Lavant-völgyben, s ha példáúl a voitsbergi a földbirtokosnak a foglyok iránt tett kérdésére butaravasz módon így felel: „Na, un(d) scha wia! Oali Bomlan send vull va se(n)", hát evvel a „sö" többes dativussal teljesen karintiai nyelvjárási területen vagyunk. — Salzburgi elem Tamswegen és a radstadti Tauernen nyomúlt a tartományba, de alig érezhetőleg szivárgott a Mandling-szoroson lát az Enns-völgybe, mely még mai nap is majd oly merev állást foglal