Page - 265 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Stiria, Volume 7

265 Az iskolai színműveken és műkedvelői előadásokon kivűl a XVIÍ. században már másnemű színjátékokkal is gyakran találkozunk, melyeket vándor színésztársulatok belépti díj mellett nyilvánosan adtak elő. Fájdalom, az ilynemű előadások zenéjéről mit sem tudunk. Ügy látszik, a velenczei Pietro Mingotti volt az első, a ki társulatával minden évben tavaszszal, őszszel és farsang idején egy külön e czélra a gráczi Tummel-téren épült színházban húzamosb időszakokon át tartó olasz opera- előadásokra vállalkozott. Előadásait 1736 őszén az „Armida abandonata" operával kezdé meg. A következő többi évben is, — kivéve az 1741-iki évet, a mikor a társaság Pozsonyban működött, — öt-hét új, többnyire nagy olasz operával, közben intermezzókkal és víg operákkal is szerepelt. Mingotti azonban mindamellett, hogy Hasse, Galuppi, Giacomelli s más hírneves szerzőknek ily változatos műsorával állt elő s hogy az előadásokban Scalabrini vezetése alatt igen jeles művészi erők, mint Pirker Marianna, Costa Róza, Moro Erzsébet énekesnők, továbbá Canini, Giorgi és más kitűnő énekesek léptek föl, gráczi vállalkozásának mindjárt a kezdetén az udvari kamarához s a tartomány kormányához kényszerűit fordúlni „kegyelmi segély-kivetés" végett s még ama tíz év lefolyása előtt, melyre operaelőad- hatási engedélye volt, tudniillik már 1743-ban kénytelen volt 550 forintra becsült színházát főhitelezőjének engedni át s másutt kisérleni meg szeren- cséjét. ATummel-téri színházban ezután mindenféle színjátékokat adtak elő. Csak a tartományrendi színház megnyitásával (1746) állandósúlt meg Gráczban a színi élet némileg. E színház első évtizedében Anfossi, Galuppi, Gazzaniga, Parsiello, Salieri, Sarti és mások olasz, többnyire víg operái fordúltak elő a műsoron, melyek mellett lassankint német és franczia szerzők daljátékai és operái is gyakrabban kerültek előadásra (Mozart „Szöktetése" és „Figaro lakodalma" 1788-ban). A gráczi opera énekes és zenész erőiről nincs oly mondani valónk, a mi azokat más nagyobb vidéki városokéi tői megkülönböztetné. Leobenben - Marburgban, Pettauban a múlt század vége felé az c tájban épült színházak- ban s később műkedvel'ó társaságok néha kisebb operákat, duodrámákat és hasonlókat adtak elő. Gráczban már sokkal előbb voltak műkedvelő szín- házak, melyeknek előadásaiban a nemesség is részt vőn. De hogy valamely stiriai nemesnek állandó zenekara lett volna, arról mit sem tudunk. A dilettánsoknak és társúlataiknak sokkal nagyobb volt a hatása a hangversenyekre. E hangversenyekről, vagy, a mint akkor nevezték, akadé- st. 34