Page - 286 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Stiria, Volume 7

286 czímmel alapított folyóirat, melyet negyvenhat éven át (néhány évig „Stiria44 változtatott czímmel) folytattak. Szerkesztője, Kollmann Ignácz, maga is drámai és lantos költő, Stiria történelméből és mondáiból számos tárgyat dolgozott föl, szerzett néhány inkább lirai drámát, meg „Erzherzog Karl" czímmel egy nézőjátékot, mely 1833-ban nagyszerű kiállítással adatott elő Gráczban is, Bécsben is. Az „ Aufmerksame tt-ban közölte először a nagy tehetségű Schneller Gyula Ferencz is „Weiblichkeit" czímű szép szonett-sorozatát. Schneller hosszabb időn át tanár volt a gráczi egyetemen; szerepelt St.-Leu gróf, Bonaparte Lajos, az egykori holland király irodalmi szalonjában, ki Grácz- ban 1811-ben és 1812-ben sok szellemi előkelőséget gyűjtött maga köré s irodalmilag maga is működött. Ez időszak költeményei közt említendők Hammer-Purgstall József (báró) művei is, kinek 1845-ben megjelent „Die Gallerin auf der Riegersburg" czímű regénye a legnagyobbnak és legbecse- sebbnek mondható azon történelmi költemények közt, melyeket Stiria föl- mutathat. Nagyobb alkotásokra hivatott tehetség lett volna Feliinger János György, hatásos harczi dalok költője, kit Stiria „Körner"-ének is hallottunk nevezni ; fájdalom, áldozatául esett katonai hivatásának már 35 éves korá- ban, 1816-ban. A tehetségesebb lantosok közé tartozott Schulheim Jáczint (1815—1875), kinek néhány szlovén népdal csinos fordítása is köszönhető. Mandel Ágost több hazai tárgyat ügyesen dolgozott föl ballada-alakban, Hoffbauer József Stiria természeti szépségeit ünnepli dalaiban. Ebben a korban Seidl János Gábor is Stiriában időzött egy évtizeden át s ott ter- mettek legszebb költeményei és a „Bifoliá"-kban megjelent balladái, valamint „belső-ausztriai népies dallamoku-at is gyűjtögetett. Említést érdemelnek még: Draxler A. F., Aschauer F., Fürstenwärther Klementina bárónő, Käfer Viktor, Vehovar M. és Dirnböck Jakab lantos költők ; ez utolsó a szerzője a „Hoch vom Dachstein an" kezdetű, Stiriában népi és nemzeti dallá vált költeménynek. A rendkívül szorgalmas Puff Rudolf Gusztáv (1808—1865) egyik legtermékenyebb földolgozója úgy költői, mint próza-alakban a belső- ausztriai tárgyaknak; sok népmondát gyűjtött, levél- és könyvtárakban búvárkodott, s kutatásainak eredményeit legtöbbnyire novellákba foglalta. Van tőle néhány dráma is, melyek részben színpadra is kerültek. Ö mellette hasonló törekvésű írókúl Suppantschitsch J. A. és Sonntag J. V. említendők; ezek sem kevésbbé iparkodtak minden irodalmi ágat művelni ; főleg Sonntag a monda és népdal terén is buzgó gyűjtőűl serénykedett. Figyelemre méltó