Page - 304 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Stiria, Volume 7

304 nitzba vezető országút melletti Spitalitsch község plébániatemploma. Észre- vehető, hogy építési rendszerét megváltoztatták, a mennyiben a boltozat tartására gyenge falait kívülről a sarkokhoz épített támasztó pillérekkel erősítették meg. A hosszúhajó boltozatát hevederív osztja két mezőre, apsis helyett négyszögű szentélyzárása van ; a diadalív és a szentély boltozatának gerinczei oszlopocskákon nyugosznak, az oszlopfők levéldíszűek, az oszlop- törzseket pedig gyűrűk tagozzák. A szentély egyik oldalfalában a közepére állított oszlopocska által két részre osztott nyomott csúcsívű fülke van. Említésre méltók még a román kor ama sajátos építményei, a kerek alaprajzú sírkápolnák (csontházak), melyek szép számmal vannak Stiriában. A tagozat gazdagságánál és csínjánál fogva a hartbergi sírkápolna a leg- kiválóbb valamennyi között. Utána következnek : a St.-Lambrechtben, Köplachban, a Gamlitzban, a Neumarkt melletti Mareinban, a Murau fölötti St.-Georgenben, a Morva melletti Bruckban, végűi Pölsben és Jahringban levő sírkápolnák. — A román korból nincs említésre méltó világi épület; a kastélyok romjai között láthatni itt-ott egy-egy ajtót vagy ablakot, így példáúl Frauenburgban Unzmark mellett, Hohenwangban a Mürz völgyben, Thalberg kastélyban, Reichenburgban a Száva mellett, vagy egyéb részle- teket, oszlopokat, oszlopfőket, vagy faragványokat példáúl Gráczban is egyik-másik házon, de már ezek sem eredeti helyeiken vannak. Lassankint bekövetkezett az idő, midőn világiak gyakorolták az építő művészetet. Az építő-műhelyek voltak a középpontok, hol a mesterek magukat kiképezték és aztán az építés új rendszerét, annak sajátos szerke- zetét széles körben elterjesztették. A bécsi építő-műhelynek természetes hatása volt az osztrák tartományokra és kivált Stiriára. A fejedelmek, mint Rudolf, Ottó, Ernő, különösen pedig III. Frigyes császár, ki udvarával többször tartózkodott Gráczban, fölébresztették és előmozdították a vallásos buzgalmú építkezést. Legrégibb korú csúcsíves alkotásnak tekintik a muraui plébániatemplomot. A Mura folyó partja fokozatosan emelkedik ; zöld hegyoldalból emelkednek ki a házak és fölöttük festőien jelenik meg az egyszerű, szigorúan szerkesztett és érthető formákban épített templom. Elrendezése keresztalakú; a hosszú- és a kereszthajó, valamint a szentély födele egyenlő magas, a négyzet fölött épült torony a hajók födelén túl nyolczszögűvé válik. Az alacsony oldalhajók falából kiszökő erős tárnokát és a középhajó falát támasztó ívek kötik össze, s a tárnok ekként állanak ellen a fő boltozat nyomásának. A kereszthajónak és a sokszögű szentélyzárásnak