Page - 312 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Stiria, Volume 7

312 a szentélyt a múlt században építették hozzá. A stiriai templomok leg- nagyobb része egyhajójú. Köztük első sorban áll a gráczi Leech-templom ; az erős falak, a csekély kiszökésű támpillérek, az egyszerű keresztboltok és a világos szerkezet azt bizonyítják, hogy a kora csúcsíves építés műve. A falak gerincztartói ötösével csoportosítvák, s mindegyikének egy-egy körte- alakú gerincz felel meg. A pillérfőknek szép lombdíszük van, a sokszögű pillérlábak is szép tagozatúak. Az ablakok hármas osztályúak, geometriai díszítményük egyszerű, de szép szerkezetű. Különösen figyelmet érdemel a sokszögű szentély boltozatának záróköve, melynek korongján a fölfeszített Krisztus látható, lábai és a keresztnek szára messze benyúlnak a boltsüvegbe. Az 1499-ik évszámmal jelölt, csinos szentségház be van illesztve a szentély falába. Körülbelül ebből az időből való lehet a nyugati kapu, az előcsarnok és a két karcsú torony. A templom belsejében figyelemre méltók a déli oldal kiszökő karzata és a szentély ablakainak képei, melyek részben a XIII. századból valók. Aflenzben már 1025-től kezdve volt plébánia, mely Mária-Czellen túl egész az osztrák határig terjedt. 1471-ben kezdték újjá építeni e plébánia- templom szentélyét, utóbb 1478-tól 1518-ig a templom hajóját. A hajó belseje 15 méter széles. A támpillérek belül is kiszöknek a falból és aljukon szűk átjárás nyílik. A szentélynek csakis belül vannak erősítő pillérei, s boltozata egyszerű keresztboltozat. A hajó boltozatát ellenben hálóként font bordák borítják, melyek a falon egymást keresztbe metszik. A kapu részletei, nemkülönben az ablakok geometriai díszítményei a csúcsíves építés hanyatlására vallanak. Csakis a kőfaragónak mesteri munkája kelt bámulatot. Az ország jelentékenyebb egyházi építményei sorába tartozik a gröbmingi plébániatemplom is. A templom szélessége tizenkét méter; a támpillérek egy része itt is belül van és a templom belsejének hatalmas tagozataiúl szolgál- nak. Magaslaton áll és falak övezik az eisenerzi Szent-Osvald-templomot, melyet a hagyomány szerint Habsburgi Rudolf császár alapított volna, mely azonban III. Frigyes alatt 1471-től 1493-ig újjáépült. A hosszúhajó bal- oldalán álló zömök toronyhoz éjszak felől 1506-ban egy Loretto-kápolnát építettek. A zenészek karzatát a nyugati oldalon csak 1517-ben emelték. Formái ennélfogva későbbi korra vallanak, így példáúl kávájának csavart oszlopocskái és természetes galyai. Stiriában körülbelül 140 egyhajójú templom van, többnyire a csúcs- íves építés végső korából, melynek tipikus jellemvonása a festői hatású