Page - 322 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Stiria, Volume 7

322 egy paraszt házon egész a XVIII. század középéig voltak többnyire barna és fehér színű, szalagmustrás és hat ágú csillagos sgraffito-díszítmények. Hans Walter az Eggenberger család ehrenhauseni mausoleumának építője, volt az első német építész, a ki nagyobb önálló művet alkotott, s nem szorítkozott csupán arra, hogy a XVI. század második felében dívó szokásként építő anyagot szállítson az olaszok építményeihez. Igaz, hogy Walter alkotásának elrendezésében és fölépítésében igen kevés a német elem, mivelhogy a német mester tulajdonképen De Verdát utánozta, s rajta volt, hogy előképén esetleg túl tegyen. Tulajdonképen csakis a hosszú oldal négy támpillére mondható németnek, mint olyan, mely a régi hagyomány- hoz ragaszkodik. Két férfi Herma, roppant nagy volutában és fenyőtobozban végződő oromfal, az erőt jelképező oroszlán, mely at angyalok által tartott czímerpaizst őrzi, ezek fölött Szent Rupert trónon ülő alakja képezik a kapu díszét, melyet még fölülmúl a belső díszítmény gazdagsága. Belül szabadon álló négy korinthusi oszlop és nyolcz falpillér tartja a nyolczszöget, melyen a kupola nyugszik. A csatornázott oszlopokon csigavonalban szőlő- indák kúsznak föl, az indák gazdag levelűek és tele vannak szőlőfürtökkel, mintha a két vitéz harczos, Eggenberg Rupprecht táborszernagy és unoka- öcscse, Eggenberg Farkas horvát és tengermelléki főhadparancsnok emlékén Marson és Szent Ruprechten kivűl Bacchusnak is volna valami jelentősége. A művész, hogy az egésznek még harcziasabb jelleget adjon, a fő homlokzat két sarkán roppant koczkára egy-egy kő óriást, régi római viseletű harczost állított, melyek mindegyike 5.6 méter, tehát egyenlő magasságúak a római Piazza di Monte cavalli két régi Dioskurosával. Mire nem volt képes a barokk művészet ! E két óriás, — melyek építészileg véve diadaloszlopok, úgy fogják közre maguk közé a mausoleumot, mint valami bábjátékot, — voltakép két kő Gullivers száz évvel korábban alkotva, mint a hogy Swiftnek e tárgyú irodalmi eszméje fölmerült. A német renaissance tulajdonképeni építményei közül 1623-ban épült a Murau kastély. Hatalmas épület négyszögű udvarral, oszlopos árkádjai, ablakbélései és igazi német oromfalai sárgás színű szép tuffkőből vannak. 1630-ban kezdték újjá építeni a Grácz melletti Eggenberg kastélyt, melynek fő homlokzata és a közepén emelkedő oromfal szintén német mester kezére vall. Negyven évnél tovább építették e hatalmas kastélyt, de 1653-ban ismét olasz mester, Antonio Pozzo vezeti az építést és az udvari árkádokat olasz renaissance ízlésben építi (137. lap). Gráczban az első német renaissance