Page - 350 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Stiria, Volume 7

350 a jó paraszt-majolika nem ritkaság, és ezzel kapcsolatban megemlítjük a Grácz melletti Mantscha helységben ma is élő Caspar nevű fazekas családot, mely 1746-tól kezdve a legújabb időig oly tálakat és korsókat készített, melyek semmivel sem alább valók a többi osztrák faiencenál. A megmaradt számos ón tárgy többnyire vésett, s gyakran maratott díszű, mely utóbbi eljárást a fegyverkovácsok művelték ki, a domború díszítmény azonban igen ritka. A kőmaratás terén igazi művészi tárgyakat alkotott a XVI. század második felében Holzbecher Mihály, a XVII. század elején pedig Peschku András, mindkettő gráczi mester; általán e nembeli kitűnő munkák láthatók a tartomány gyűjteményeiben. Bronzból is kiváló művek készültek. A XVI. században Gráczban két öntőműhely volt, melyek közül az egyik 1875-ben szűnt meg. A megmaradt bronz művek között legjelentékenyebb a gráczi országház udvarán levő kút, melyet Auer Tamás és Wening Miksa gráczi mesterek 1590-ben öntöttek és mely a német renaissance bronz művei sorában a legkiválóbbak egyike. Kitűnő munka a gráczi Schlossberg „Lisi" nevű nagy harangja is, melyet a Szászországból bevándorolt Hilger 1587-ben öntött. Jelentékeny művészi fejlettséget ért el Stiriában a pénzverés is, mely- nek kezdete a XII. század második felébe nyúlik vissza. A megmaradt legrégibb veretű pénzek közt (1240-től 1282-ig) a „Schild von Steir" nevű pfennig a legrégibb fölíratos pénz nemcsak Ausztriában, hanem egész Dél-Németországban. Kitűnő pecsét- és czímermetszők dolgoztak Gráczon kivűl is kivált a XIV., XV. és XVI. században Judenburgban. Úgy Grácz, mint Judenburg krónikáiban kiváló ötvösök nyomaira akadunk; az utóbbiak közül csak Stromayer János Frigyes ötvöst említjük, ki 1694-ben Toblbad kápolnája számára 168 forintért egy szentségtartót készített, továbbá Vogtner Lipótot, ki 1712-től 1737-ig többnyire az admonti apátság számára dolgozott. Nem tudjuk, vájjon a stiriai tulajdonosok sok szép elefántcsont tárgyai itt készűltek-e; de megemlítjük, hogy a Krajnából Thalhausenből származott Pronner Leo, ki 1630-ban Nürnbergben halt meg, több évig Ausseeben lakott és rendkívül kicsiny, finoman kimunkált fa és elefántcsont farag- ványairól volt híres. Klammert Miklós (1769—1830) sok ilyféle szép munkát készített. A művészi ipar termékei között Stiriában legkiválóbbak a vasból kovácsolt tárgyak. Az e nemű igen számos alkotások sorából csak néhány