Page - 358 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Stiria, Volume 7

358 ezzel van bevetve. Csaknem ugyanannyi a zab, míg a búza egy hetedrészét, a pohánka — itt Haiden, hajdina névvel — meg az ekart- vagy fűvelő gazdaság egy nyolczadát foglalja el az egész szántóterületnek. Csak azután következik a kukoricza, a lóhere, a tarlórépa, melyet úgy, mint a pohánkát leginkább utóveteménynek alkalmaznak, és a burgonya. Kisebb arányokban termesztik az árpát, kölest, kendert, káposztát, lóhere-magot, tököt, kevert takarmányt vagy csalamádét, hüvelyes veteményt, komlót, lent, konyhai zöldséget, repczét és takács-mácsonyát. A gazdasági módszer a tartomány egyes részeiben lényegesen külön- böző. A felvidéken a fűvelő gazdaság a gyakoribb, a termőföldnek több mint egy negyedét foglalja el. A tenger színtája fölötti 650 méter magasságon fölül egész az erdős övig helyén is van a fűvelő gazdaság s azért nagy arányokban is űzik. A föld megmunkálása ily jelentékeny magasságban, különösen ha a tenyészidő rövid voltát tekintjük, fölötte drága, a mívelési költségeket tehát azzal igyekeznek apasztani, hogy csak három vagy négy éven át használják a szántóföldet, aztán ugyanannyi ideig hagyják kaszálónak. Leginkább a hatnyomású fűvelő gazdaságot űzik úgy, hogy a földet három éven át rozszsal és zabbal, kis mértékben azon fölül borsóval vetik be, aztán három éven át fűtermésre szánják. A búza itt roszúl sikerűi, azért az értelmes gazdák ezt nem is veszik be a forgóba. Ép úgy a gyep is, mivelhogy a magvetést a természetre bízzák, ritkán tart három évnél tovább e földeken. A középfekvésű tájakon is még úgy egy tizedét foglalja el a szántóföldeknek a fűvelő gazdaság, az alsó vidéken pedig egy huszadát. A fűvelő gazdaság után e felvidéken a zab foglal el legtöbb területet; erre következik a rozs, a búza, a lóhere és a burgonya. A tartományban előfordúló termények közül a felső tájakon a kölest, komlót, tököt, repczét, takács-mácsonyát és szőlőt épen nem termesztik. A középtájak leggyakoribb terménye a rozs meg a zab, kevésbbé a búza, a tatárka, kukoricza, lóhere, takarmányrépa és burgonya. Az alföldön a tatárka a legelterjedtebb; erre következik a búza, a rozs, a zab, a takarmányrépa, burgonya és a lóhere. Megemlítendő még a közép- tájakon a takács-mácsonya, a közép és az alsó vidéken pedig a komló. A lisztes terményeket többnyire a tartományban dolgozzák föl és fogyasztják el. Kiviteli czikk a komló, melynek a nürnbergi piaczon stájer korai komló név alatt nagy becse van; továbbá a lóheremag, mely mint különlegesség uralkodik a piaczon, végre a bab, melyet trieszti és dél- francziaországi kereskedők a hajók élelemmel ellátása czéljából vásárolnak.