Page - 361 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Stiria, Volume 7

361 Lichtenwalder Guldling — melyet ép úgy, mint a tiroli almát, Lichtenwald környékén kivűl eddig még nem sikerűit hasonló kitűnő minőségben előállítani, az eredeti fajtól a leggondosabb ápolás mellett is teljesen elütő gyümölcsöt termett mindenütt. Kitűnő új fajtának az 1873-ki bécsi világkiállításon a Gleisdorf vidékén termett s „Rudolf trónörökös" nevét viselő almát ismerték el. Az egész termésnek úgy egy harmadát bel- és külföldi megbízottak egyenest a termelőnél veszik meg s szállítják ki az országból. A többit a tartományban fogyasztják el, vagy gyümölcsbor készítésére használják, mely utóbbi mint a cselédség és munkások itala bir itt fontossággal. A gyümölcs- aszalás csak kis mértékben divatos. Azonban a szilvát, kivált az alvidéken, gyakran használják a Görczön át kereskedésbe kerülő „amoli" készítésére. A gyümölcstermesztést államilag segélyezett számos kerületi és községi faiskola mozdítja elő, melyek tanítási és kísérletezési czéloknak is szolgálnak, a földbirtokosoknak pedig szépen fölnevelt csemetéket szolgáltatnak olcsó pénzen. Ugyané czélra alakúit a déli vaspálya melletti St.-Georgenben működő s „Rudolf trónörökös" nevét viselő, valamint a marburgi kerületi gyümöl- csészeti egyesület, míg a wildoni első stiriai gyümölcsészeti szövetkezet a gyümölcs értékesítését s a gyümölcskereskedés előmozdítását tette föladatává. Szokatlanúl nagy lendületet nyert a kertészkedés, különösen a virág- kertészet a Stefánia főherczegasszony, a trónörökös fenséges özvegye véd- nöksége alatt álló stiriai cs. kir. kertészeti egyesület ernyedetlen és sikeres működése folytán, mely egyesület oktatás útján s egy kertésziskola fölállítása által behatóbb működésre tudta serkenteni a tanúit kertészeket s föl tudta ébreszteni a közönség érdeklődését a virágtenyésztés s általában a kertészet iránt. A virágkötés terén különösen a gráczi kertészek diadalmasan kiszorí- tották a néhány évvel ez előtt itt még kizárólag uralkodó behozatalt. Az állattenyésztés, kivált pedig a szarvasmarha-tenyésztés a stájer közgazdaságnak egyik legfontosabb jövedelmi ága. Különösen a felvidék van erre utalva. Ismert tájfajták e tartományban a mürzthali, a murbodeni, a mariahofi, a pinzgauinak lungaui jellege, végre a tarka hegyi marha. A mürz- thali fajta voltaképi tenyésző területe a Mürz völgye mellékvölgyeivel és Birkfeldtől fölfelé a Feistritz völgye, míg Mária-Czell, Leoben és Trofaiach vidéken a mürzthali mellett a murbodeni tájfajta is előfordúl, tisztán, vala- mint vegyes jelleggel. A mürzthali fajta a szerint, a mint völgyekben vagy hegyeken tenyésztik, nagyobb vagy kisebb, világosabb vagy sötétebb borz- szőrű. A nagyobbik jelleg egy éven át 2.200 liter tejet ad átlag, a kisebbik st. 46