Page - 400 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Stiria, Volume 7

400 az előbbiek mindennemű mosó-, konyha-, evő- és asztali edényt, részben finomabb kiállításút is gyártanak, a libojei gyár ezeken kivűl finomabb színes fayence-okot, majolikákat s hasonlókat is sok sikerrel készít. E négy ipartelep készítményeit Ausztria déli és nyugati tartományaiba, aztán Szerbiába, Romániába, Bulgáriába, sőt még Olaszországba is elszállítják s mindezeken a helyeken győzelmesen tudják megállani más külföldi gyárt- mányokkal s az olcsó porczellán-edénynyel a versenyt. Még jelentékenyebb szerepe van az ipar e csoportjában az üveg- iparnak. A gyárak számát tekintve Stiria mindjárt Cseh- és Morvaország után következik. Már 1880-ban nem kevesebb mint 16 üveghutája volt. Számuk 1887-ben 13-ra csökkent s ezek ma Hrastnig, Süsscnhcim, Oplot- niz, Ober-Lembach, Maria-Rast, St.-Lorenzen (a karintiai vaspálya mellett), Reifnig, Bösenwinkcl, Aibl, Vordersdorf, Wies, Voitsbcrg, Oberdorf és Köflach községekben és városokban vannak. A köflachi huta kivételével, mely az előtt csak ablak-üveget gyártott, az elősorolt gyárak mind üveg- edényt készítenek, többnyire kereskedelmi árút : közönséges használatra való köszörűit és köszörűletlen üvegedényeket, boros, sörös, ásványvizes, gyógy- szertári palaczkokat, lámpaüveget, stb. Egyes gyárak (Voitsbcrg) finomabb üvegneműek készítésével is foglalkoznak. Készítményeik legnagyobb részét magában a tartományban adják el, melynek már boros, sörös és ásványvizes palaczkokban való szükséglete bőven nyújt is néhány gyárnak foglalkozást. A gyártmány többi része a szomszéd tartományokba s a külföldre kerül, nevezetesen Olasz-, Görög-, Törökországba, Egyiptomba, sőt még Indiába is. Ezek a gyárak berendezésükben és üzemükben az üveggyártás fejlődésének valamennyi stádiumát bemutatják. Nagyobb részük, a mi az olvasztást, alakítást és díszítést illeti, előre haladott technikára vall; egyes gyárak, minő a voitsbergi, már a legjobb és legújabb berendezés segítségével dolgoz- nak; a fával való tüzelést kiszorítá néhol a kőszénnel vagy fagázzal való fűtés. De vannak ezek mellett régi berendezésű gyárak is, melyek tüzelés, kohó-állítás, s az árú kidolgozása tekintetében még a kezdetleges erdei üveghutákhoz hasonlók. Hogy a fát kiterjedt mértékben értékesítik iparilag, s hogy az sok ipar- ágat foglalkoztat, azon csodálkozni nem lehet, ha meggondoljuk, hogy oly tartománynyal van dolgunk, mely a korábbi idők kíméletlen rablógazdasága daczára is gazdag kincsével bír a legkülönbözőbb nemű anyagfának. A fa első feldolgozásával nagy számú fürészmalom foglalkozik. 1880 végén ezek