Page - 408 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Stiria, Volume 7

408 Gráczban (2), Voitsbergben (2), Deutschlandsbergben és a Deutschlandsberg melletti Hörbingben vannak. Némelyek ezek közül papirmalmokból fejlődtek, a többiek újabban, 1860—1885 között keletkeztek. Mind géppapirgyártásra vannak berendezve, többé-kevésbbé új fölszereléssel. Némelyek, mint a brucki, voitsbergi, deutschlandsbergi, guggenbachi a nagyipar-telepek közé sorakoznak ; a legjelentékenyebb közöttük s a maga nemében a legnagyobb gyár-telep a gratweini, melynél a papírgyárhoz fasejt- és szalmapépgyár is csatlakozik. A hörbingi gyár kivételével, mely a legközelebbi időkben kizárólag szalmapapir készítésével foglalkozott, a többi a papírnak különböző fajtáit gyártja, így burok- és csomagolópapírt, hirdetési és nyomdapapirt, író, okirat- és levélpapírt. A hivatalos statisztikai jelentés a stájer papírgyárak 1880-ki összes készítményeit 80.200 métermázsára s 2,600.800 frt értékre teszi. A készít- mény nagy része a belföldön fogy el, de több megy ki a külföldre, Olasz-, Görög-, Török-, Oroszországba, sőt Németországba is. Azonban az Olasz- és Németországokba való kivitel a vámpolitikában beállott változások követ- keztében az utóbbi években jelentékenyen csökkent. A stiriai iparnak élelmi és élvezeti czikkek előállításával foglalkozó csoportját a malmok, serfőzőgyárak és a pezsgőbor-gyártás képviselik. A malmok szokatlan nagy száma meglepő. 1880 végén Stiriának nem kevesebb, mint 2.2 2 1 malma volt, melyek különböző arányokban oszlottak meg a tartomány egyes vidékein. Marburg, Bruck, Rann, Murau, Cilii, Judenburg kerületei leginkább meg vannak rakva velők, ezek után Voitsberg, Weiz, Leoben ésTüffer kerületei következnek. Mindezek részint bér-, részint kereskedelmi malmok. A bérmalmok, vagy mint itt nevezik, vámot szedő malmok vannak a legnagyobb számban mindenütt. Kereskedelmi malmot az 1880-iki statisztika a gráczi kereskedelmi kamara területén 21-et, a leobeni kamaráén egyet sorol föl. A legjelentékenyebbek Gráczban, Marburg- ban, a Leibnitz melletti Kaindorfban, a Wildon melletti Stockingben, a Cilii melletti Unter-Köttingben, Weitzban, a muramelléki Bruckban és a Judenburg melletti Weisskirchenben vannak. A stájer malmoknak egész az ötvenes évekig az a berendezése volt, mely az úgy nevezett német malmokat jellemzi. Javított gép-berendezésű műmalommá a Grácz melletti (frohnleiteni) kereskedelmi malom fejlett ki először, aztán a muramelléki brucki követte. Azóta alig telt el év, hogy a stiriai malmok egyike-másika meg ne nagyobbodott s a mai kívánalmaknak