Page - 55 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Karinthia és Krajna (Karinthia), Volume 8/1
Image of the Page - 55 -
Text of the Page - 55 -
55
déssel is, melyet a lakosok Aquilejával űztek. Itt a nori vashámorok bérlői
(conductores) emlékkövet állítottak neki, és e hámorok egyik üzletvezetőjétől
(procurator) származik a Hohenstein mellett talált s neki szentelt két oltár
egyike is. Istentiszteleti szertartásuk hasonlóságánál fogva a rómaiak ezen
istennőt Isis-szel hasonlították össze, és Tacitus ugyanezen istennőről tesz
a sueveknél is említést. Minthogy különben is a kelták, mint műveltebb
nép, a germánokra hatással voltak, föltehető, hogy hasonló isteni tisztelet
volt ezeknél is és így nem kell szóelemző játéknak tekintenünk azt, midőn
Aventinus bajor történetíró (1521) ezen Tacitus-féle Isist vasasszony —
„Frau Eisen" — gyanánt tűnteti föl, a ki Schwab királyt a vas kovácso-
lására megtanítja.
A gazdasági s olykor történelmi életnek is alapja Noricum belsejében
régi időktől fogva a bányászat volt. Féméi tették e tartományt értékessé, és
midőn Augustus alatt a római birodalomhoz kapcsoltatott, bányái azonnal
ennek tulajdonába vétettek át. Ezeknek kizsákmányolása nyitott a művelő-
désnek még a hegységek legfélreesőbb és zordonabb részeibe is útat, sokkal
előbb, mintsem ott különben elterjedt volna, és bányászat nélkül a római
úthálózat sem ágazott volna szét oly mértékben az egész országra, mint
az itt-ott fönmaradt nyomokból látható. Az Itáliát Noricummal összekötő
két főút: a régi, a Plöken-szoroson (Monte Croce) át vezetett főút, melyet
Octavianus Augustus újra építtetett, Valentinianus és Valens császárok pedig
(373) helyreállíttattak, s melynek nyomai a sziklákban máig is láthatók;
és a másik, mely a természettől erre legalkalmasabb s az összes alpesi szo-
rosok közt a legmélyebb volt, a pontafellai, már sokkal előbb megnyíltak
a forgalomnak, hogysem a nori királyság római tartománynyá vált volna;
s mivel a római nyelv és szokás nem ellenséges megszállás kíséretében,
hanem a kereskedelem útján jelent meg köztük és sehol a hazaival rideg
ellentétbe nem lépett : mindenütt meg is honosúlt. Mindamellett a köz-
igazgatás Augustus óta a barbár tartományokban szokásos módon volt
szervezve. Praefectus, utóbb procurator czímmel bíró és római lovagi állásból
származó helytartója, ki később Celeiában (Cilii), kezdetben pedig valószí-
nűleg karinthiai földön, Virunumban székelt, vezette a császár nevében
a kormányzást. Ennek parancsa alatt állottak a tartomány segédcsapatai
és hadügye. Üt illette a törvényhozás és pénzügyi közigazgatás is. Claudius
császár óta erkölcsileg a római elem kerekedik fölül, ü alatta nyernek
Virunum és Teurnia községek városi jogokat. A kelta szokások szívós
back to the
book Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Karinthia és Krajna (Karinthia), Volume 8/1"
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Karinthia és Krajna (Karinthia), Volume 8/1
- Title
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Subtitle
- Karinthia és Krajna (Karinthia)
- Volume
- 8/1
- Editor
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Publisher
- Magyar Királyi Államnyomda
- Location
- Budapest
- Date
- 1891
- Language
- Hungarian
- License
- PD
- Size
- 15.24 x 21.83 cm
- Pages
- 278
- Categories
- Kronprinzenwerk ungarisch