Page - 63 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Karinthia és Krajna (Karinthia), Volume 8/1
Image of the Page - 63 -
Text of the Page - 63 -
63
Karinthia a német birodalom önálló herczegsége lett. I. Henrik már egy
évvel trónra lépte után letétetett, mert az elűzött bajor herczeggel szövet-
kezett. Karinthia (a veronai őrgrófsággal) ekkor Ottó (im Wormsfelde) grófé,
V. Gergely pápa atyjáé, Ottó lemondása után pedig Bajorországgal együtt
újra I. Henriké (983) lett, kinek csakhamar Karinthiával és a veronai
őrgrófsággal kellett megelégednie, mivel Veszekedő Henrik visszakapta
Bajorországot. Midőn karinthiai Henrik meghalt (989), országa Bajor-
országra szállt s csak előbbeni herczegében, Ottóban, kapott ismét (1002?)
külön urat, ki II. Henrik császárnak Arduin ivreai őrgróffal folytatott
harczaiban nagy szolgálatot tett. Ottót fia, I. Konrád, követte (1004—1011),
azután Eppenstein Adalbert, ki 1035-ben állítólagos felségárulás miatt
letétetett, végűi II. Konrád az első Konrádnak fia. Midőn II. Konrád
gyermektelenül clhúnyt (1039), a herczegi méltóság egy ideig betöltetlen
maradt; csak 1047-ben adományozta az országot, melyet magyar hadak
ismételve bekalandoztak, III. Henrik császár Veronával együtt Welf sváb
grófnak, ki azonban élete végén összeesküvésbe bonyolodott a birodalom
feje ellen. A herczegség ismét idegeneké lett, előbb III. Konrádé (Kuno)
a lothringeni palotagrófok családjából (1056—1061), azután Zähringen
Bertholdé, kiknek egyike sem bírt hatalomra vergődni az országban.
Berthold csakhamar kezet fogott IV. Henrik császár ellenségeivel, miért is
letétetett (1077). Ekkor Eppenstein Luitpold, kinek atyja, Markward, még
Berthold trónra lépte előtt magához ragadhatta a hatalmat Karinthiában,
kapta adományúl a herczegséget s tőle örökölte testvére III. Henrik, a ki
addig Isztriát s a krajnai őrgrófságot kormányozta.
A herczegek hatalma ez időszakban tetemes veszteséget szenvedett
azon önállóság gyarapodása következtében, melyre a Karinthiához tartozó
őrgrófságok a X. század vége óta emelkedtek, továbbá az egyházi birtoknak
a herczegség határain belől való további öregbedése folytán. Az egyházi
uradalmak közé, melyek a grófi, valamint a herczegi hatalomtól függet-
lenséget élveztek, tartoztak a salzburgi érsekeknek még a Karolingoktól
adományozott s a szász uralkodó-házbeli császároktól jelentékenyen gyara-
pított birtokai Friesach és Mária-Saal vidékén, a Görschitz- és az alsó
Lavant-völgyben, továbbá a II. Henrik császár alapította (1007) bambergi
püspökség javai, melyek Feldkirchent, a Villachtól Pontafelig terjedő egész
vidéket, Wolfsberget a felső Lavant-völgvgyel stb. felölelték. Az ország leg-
előkelőbb s legnagyobb birtokos családai közé számították a XI. században
back to the
book Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Karinthia és Krajna (Karinthia), Volume 8/1"
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Karinthia és Krajna (Karinthia), Volume 8/1
- Title
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Subtitle
- Karinthia és Krajna (Karinthia)
- Volume
- 8/1
- Editor
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Publisher
- Magyar Királyi Államnyomda
- Location
- Budapest
- Date
- 1891
- Language
- Hungarian
- License
- PD
- Size
- 15.24 x 21.83 cm
- Pages
- 278
- Categories
- Kronprinzenwerk ungarisch