Page - 76 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Karinthia és Krajna (Karinthia), Volume 8/1

76 jcsztctték. De a reformáczió legbuzgóbb terjesztője a nemesség lett, mely a vallásos mozgalmat a rendi hatalom fokozására igyekezett használni. Hihetetlen gyorsasággal hódított tért a reformáczió, mikor V. Károly császár háborúba bonyolodott a protcstantismus fejeivel Németországban. Móricz szász herczeg elől menekülve, a császár s vele a fogoly János Frigyes szász választó Villachba ment s 1552 május havától júliusig e városban időzött. Ferdinánd király szintén megjelent ott s kieszközölte Károly hozzájárúlását a passzaui szerződéshez. Ferdinánd halálával (1564) Belső-Ausztria legifjabb fiáé, Károlyé lett. Ennek egész uralkodásán végig vonúl a protestáns rendekkel folytatott küzdelem ; a rendek szabad vallásgyakorlatot kivántak tőle s a lelkiismereti szabadság biztosítására irányúló kívánságot minden országgyűlésen hangoz- tatták. Igyekezetöket nagyban előmozdította azon körülmény, hogy a török vész miatt gyakran kívánták tőlök, hogy adót és katonát szavazzanak meg. Szorongattatásában Károly főherczeg a mura-brucki országgyűlésen (1578) végűi azon szóbeli Ígéretet tette, hogy az evangelikus hitűek templomaikat és iskoláikat Gráczban, Laibachban, Klagenfurtban és Judenburgban meg- tarthatják, hogy a vallás dolgában a városok és mezővárosok polgárai se háboríttassanak, ha a protestánsok viszont nyugodtan, nem pedig kihívólag viselik magukat a katholikusok iránt. Minthogy azonban a rendek nem igen maradtak a nyert engedmények határain belül, sőt Károly attól félt, hogy a világi ügyekben való engedelmesség megtagadására is törekesznek, a főherczeg mindinkább megbarátkozott azzal a gondolattal, hogy országai- ban keresztül viszi az ellenreformácziót. Meg is tett némely előkészítő intézkedést. Károly 1590-ben húnyt el s Belső-Ausztriát fiára, az erős uralkodói önérzetű II. Ferdinándra hagyta. Ferdinánd érezte, hogy egyes elszigetelt intézkedésekkel czélt nem érhet, miért is nagy arányú eljárást indított azon terv szerint, melyet Stobäus György lavanti püspök ajánlott neki. Ennek alapvonásai voltak : a tartományok és városok kormányzata kizárólag katho- likusokra bízassék; nem-katholikusok a rendek közé föl ne vétessenek; az evangelikus papok és tanítók az országból kiutasítandók, s ha ez megtörtént, meg kell a polgárokat és parasztokat téríteni ; cl kell venni könyveiket, templomaikat és temetőiket; Írásban jelentse ki mindenki, hogy a katholikus hitet vallja; a ki vonakodik, adja el ingó és ingatlan vagyonát, a bevett összeg egy tized részét engedje át az államnak s vándoroljon ki.