Page - 80 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Karinthia és Krajna (Karinthia), Volume 8/1
Image of the Page - 80 -
Text of the Page - 80 -
80
1728-ban Klagenfurtban járt s az országházban fogadta a karinthiaiak
hódolatát; ez volt az utolsó hódolat, mely magában az országban ment
végbe, míg az utolsó fejedelem, ki azt a herczeg-széken fogadta, 1596-ban
II. Ferdinánd volt. VI. Károly alatt ismét vallásos mozgalom támadt, fóleg
a Millstatti és Ossiachi tó közötti vidéken. Az evangelikus parasztok, kikben
erősebb volt a szülőföldjükhöz való ragaszkodás, mint az a kívánság, hogy
nyilvánosan vallhassák hitöket, annak idején csak kevesen vándoroltak ki,
de azért tetemes részöknél, habár külsőleg megfeleltek a katholikus egyház
követeléseinek, megmaradt a protestáns érzelem. Midőn tehát az említett
időben Salzburgból és Tirolból újra kiutasították az evangélikusokat, a
száműzöttek sorsa élénk részvétet keltett hitfeleiknél Karinthiában, hol
egyre nyíltabban mutatkozott a protestáns szellem. A kormány szigorú
intézkedései daczára a vallásos mozgalom még néhány esztendeig eltartott.
Alig hogy elnyomták, a VI. Károly utolsó háborúi követelte adók és
újonczozások keltettek a paraszt lakosság egy részében elégedetlenséget
és izgalmat. Milistatt vidékén a parasztok és cselédek Zopf Pál vezetése
alatt összesereglettek, a jezsuitákat a városból kiűzték, magát Millstattot
kirabolták, míg Spittal fegyveres polgárai véget nem vetettek a zendülés-
nek (1737).
A legnagyobb készséggel támogatta Karinthia VI. Károly leányát,
Mária Teréziát, midőn ősi örökét nagy számú és hatalmas ellenséggel
szemben meg kellett védenie. Szerencsére a harcz vihara Karinthia terü-
letét nem érintette, s Mária Terézia negyven esztendei uralkodása alatt
az ország belső nyugalma is nagy ritkán lón megzavarva. Paternion,
Hermagor vidékén s más helyeken is 1748 óta ismét mozogni kezdett a
Protestantismus s a kormány újra kiutasításokat rendelt el. Csak később
hagyták abba a szigort az evangélikusok irányában; 1774-ben Mária Terézia
megtiltotta, hogy az ő jóváhagyása nélkül bárkit is kiutasítsanak. Ama
sok rendeletnek csaknem mindegyike, melyeket a nagy császárné az állam
újjászervezése ügyében kibocsátott, Karinthiára szintén jótékony hatással
volt, s még ma is ébren tartják a nép szívében a fenkölt uralkodónó emlékét.
Ez élénk ragaszkodás abban is kifejezést nyert, hogy midőn Mária Terézia
1765-ben férjével és több gyermekével Klagenfurtba ment, a rendek ott neki
emlékszobrot állítottak. Moll Boldizsár készítette ónból a szobrot ; midőn ez
pusztúlásnak indult, a Pönninger által érczből öntött szoborral váltották föl,
melynek leleplezését 1873-ban Rudolf trónörökös végezte.
back to the
book Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Karinthia és Krajna (Karinthia), Volume 8/1"
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Karinthia és Krajna (Karinthia), Volume 8/1
- Title
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Subtitle
- Karinthia és Krajna (Karinthia)
- Volume
- 8/1
- Editor
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Publisher
- Magyar Királyi Államnyomda
- Location
- Budapest
- Date
- 1891
- Language
- Hungarian
- License
- PD
- Size
- 15.24 x 21.83 cm
- Pages
- 278
- Categories
- Kronprinzenwerk ungarisch