Page - 82 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Karinthia és Krajna (Karinthia), Volume 8/1

8'2 Mint Mária Terézia, úgy fia, József császár uralkodása is nagy hatással volt Karinthia közállapotaira. Legfontosabbak voltak a császár igazságügyi újításai, valamint a parasztság helyzetének javítására vonatkozó s méltán magasztalt intézkedései. A jobbágyság megszüntetése mindenütt, a hol addig fönnállott, a legüdvöscbb következményekkel járt. Mikor József a türelmi pátenssel vallásszabadságot és polgárjogot engedélyezett a protestánsoknak, mindazok, kik titokban folyton evan- gélikusok maradtak, nyíltan kezdték e hitet vallani. Számuk csakhamar tizennégyezerre nőtt s néhány esztendő múlva 23 evangelikus imaház volt az országban. Az eltörölt zárdák vagyona a vallásalaphoz csatoltatott, melynek jövedelmeiből ott, a hol szükségesnek látszott, új plébániákat és iskolákat alapítottak. Az eltörlés sorsában részesült Karinthiában több kisebb klastrommal együtt a st.-georgeni (a Lang-tónál), az ossiachi és arnoldsteini a victringi (1786) és a st.-pauli (1787) monostor. Mindezek közül csupán az utóbbit állították később vissza, mikor Ferencz császár 1809-ben St.-Blasien föloszlatott breisgaui apátság benczéseit, kik időközben a Pyhrn melletti Spitalban vonúltak meg, St.-Paulba hívta. II. József meg- tiltotta az égiháború alkalmával még ma is dívó harangozást, a Maria- Saalba, a Luschari-hegyre s más helyekre való búcsújárást, sőt az isteni tisztelet külső szertartásaira, a templomok díszítésére és a szent képekre vonatkozólag is rendelkezéseket tett, melyek nem egyszer megütközést keltettek a népben, mely például Steinban a Jaun-völgyben, a Láng-tó melletti St.-Georgenben és Eisenkappelben ellenállott a császári rendelet végrehajtásának. József új egyházkerületi fölosztást is adott az országnak, mely a görczi, laibachi és salzburgi egyházmegyei területek bevonásával, de Salzburg érseki jogainak föntartása mellett a gurki és lavanti püspökök közt akként osztatott meg, hogy az egykori klagenfurti és völkermarkti kerületek határai tették a két püspökség határait is. Gróf Salm Ferencz gurki herczeg- püspök a saját és káptalana székét Klagenfurtba helyezte át. Az egész tartományra csak 1859 óta terjed ki a gurki püspöki megye. Akkor kebelezték a lavanti püspökség karinthiai részét a gurkiba, ellenben a marburgi kerület tíz esperessége Stiriában a lavanti püspökségnek jutott, mely ekkor Marburgba költözött. I. Ferencz alatt, mint az egész monarchiára, úgy Karinthiára is a meg- próbáltatások hosszú sorát hozták a franczia háborúk ; az ellenség gyakran