Page - 84 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Karinthia és Krajna (Karinthia), Volume 8/1

84 támadásait május 15. és 16-án szerencsésen visszaverték, de a harmadik nap az ellenség nagyobb ereje győzött. Azon csapatai, melyek az erődön uralkodó magaslatokra följutottak, onnan az erőd belsejébe hatoltak ; Hensel halálosan megsebesült, a kimerült őrség pedig elfogatott. 1.300 ember árán jutott az ellenség a malborgheti védművek birtokába. Hasonló jelenetek játszódtak le a Predilen. Az erőd parancsnoka hermannsdorfi Hermann János százados volt; katonáinak száma kevéssel haladta meg a kétszázat; de ő is bátran visszautasított minden fölszólítást, hogy tegye le a fegyvert. Május 16-án a francziák rohamot intéztek az őrházra, de a védők hatalmas tüzelése csakhamar visszaűzte őket. Ugyanez ismétlődött más nap is. Hermann még akkor sem csüggedt el, mikor május 18-án Malborghet elfoglalásáról értesült. De a 6.000 főnyi franczia had a legnagyobb elkeseredéssel újította meg a támadást. Egy csapatja föl- kúszott a legközelebbi magaslatokra s onnan égő szurokkoszorúkat dobált a fa-őrházra, mely végűi meggyuladt. Mikor a tűz a lőporkamarához köze- ledett, Hermann százados kirohant embereivel s az ellenség sűrű sorait át igyekezett törni. De végre őt is, vitézeit is lekaszabolták a francziák. Ferdinánd császár Malborghetnél és a Predilen két egészen hasonló emléket állított, hogy tartsák fenn az utókor számára e derék csapatoknak Karinthia „Thermopyleiben" történt hősi küzdelmeinek emlékezetét. E közben János főherczeg eljutott Stiriába. A francziák a két erőd elfoglalása után Klagenfurton és Friesachon át Napoleon főhadához csatla- koztak. Az ellenségnek csupán apró seregszakaszai maradtak a tartomány- ban, melyek Ruska alatt a fővárosban gyülekeztek egybe, midőn Chasteler osztrák tábornok Tirolból a Dráva mentén előnyomúlt. A város kapui előtt, a közel Kreuzbergen junius 6-án heves ütközet folyt, mely után az osztrákok az ellenségtől nem háborítva folytatták menetöket Alsó-Stiria felé. Ruska ezután korlátlanúl sarczolta Klagenfurtot s a francziák szakadatlanúl meg- megújúló pénz- és eleségkövetelései roppant terheket róttak a népre. Az ellenség zsarolásai a lakosságban mélyre menő forrongást keltettek. Fölmerült az az eszme, hogy népfölkelést szervezzenek. Ez irányban főleg Türk János dolgozott buzgalommal, ki Tatában, a császári udvar akkori székhelyén, Klagenfurt megrohanására nézve tervet állapított meg, Hofer Andrásnak a fölkelésre vonatkozó fölhívását a tartományban terjesztette, puskaport és ólmot gyűjtött s azt titokban a tiroliakhoz és felső-karin- thiaiakhoz szállította. A felföldön már összeütközések is történtek a franczia