Page - 103 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Karinthia és Krajna (Karinthia), Volume 8/1

103 Három-királyok napján a szilaj vadászat („das wilde Gjadu) robog az erdőkön át. E nap estéjén a gail-völgyi Rattendorfban ezelőtt a csengetyű- futás szokása dívott. A gyermekek csengetyűket rázva keresztül-kasul futkostak a faluban ; de az estharangszó után minden csengetyűnek el kelle némulnia, mert a kinek a csengője vigyázatlanságból a harang utolsó kondúlása után még szólott, annak ugyancsak ügyelnie kellett magára, hogy a szilaj vadászok szét ne marczangolják. Perchta napján (szlovénul Pernahti) a Möll-völgyben Perchtra Baba megvizsgálja a fonókat, a csillag- és három-király-énekesek házról-házra járnak; némely vidéken pedig, mint a Rosen-, Lieser- és Lavant-völgy ben, vagy Prävali környékén ilyenkor az egész karácsonyi pásztorjátékot is előadják. Karinthiának úgy szlovén, mint német lakossága egyaránt gyakorolja a karácsonytól vízkeresztig tartó tizenkét éjen át a már említett kifüstölést s karácsony estéjén már nem egy parasztházban is kigyúl a mély jelentőségű fenyűfácska csillogó gyertyafénye. A szlovének karácsony, újév és vízkereszt előtti este Kol/da-ykvÁst tartanak. Ilyenkor a templomi s egyéb éneklők házról-házra járnak a faluban s a kapuk előtt elzengik a Koléda-èneket, a miért kolbászból vagy füstölt húsból álló, ajándékot kapnak. Azt tartják, hogy szerencsét hoz a háznak, különösen pedig a gazda barmainak, ha a Koléda-énekesek látogatásukkal megtisztelik a házat. Mint a németeknél az aszalt gyümölcscsel töltött kenyér (Kletzenbrod), úgy dívik a szlovéneknél a hajdina-lisztből sütött, mézzel bekent s mákkal meghintett Hadnnikl. Wolfsbergben vízkereszt utáni első vasárnapon, a zsidóknak 1339-ben e nap esti 9-ed órája táján történt kiűzetése emlékére, az úgy nevezett verekedő vasárnapot ülik („Priglsuntig" az az Prügelsonntag). A zsidók kikergetése emlékére szólal meg most is naponkint a kilencz- órai harang, a melyet zsidó-harangszónak neveznek. E harangszóval adták meg t. i. 1339-ben a jelt a zsidóknak a városból való kizavarására. Ugyané napon a Boldogságos Szűznek a városka közepén álló szobrát kolbász- utánzatokkal aggatják tele, a legények pedig a korcsmában azzal kenyerezik le a jövő évre kedvesöket, hogy a jelképes megvásárlás áldomásáúl pecse- nyével és borral szolgálnak nekik, a miért viszonzásúl a leány kolbászt rendel szeretőjének. Hajdanta a leányok ama kolbászokat, a melyek sütéskor a nyársról leestek, kedvesök hűtlenségének jelképeűl az említett Mária- szoborra függesztették.