Page - 163 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Karinthia és Krajna (Karinthia), Volume 8/1

163 e sokszögű alaprajzú torony volt az eredeti Mansberg vár, mely sem kör- falakkal, sem árokkal nem volt ellátva. Nagy nyers kövekből épült falai négy—öt lábnyi vastagok, és a torony belső világossága öt—hat ölnyi. Magasságát illetőleg több emeletes volt ezen torony, s volt benne hely a várúr családja, az őrség és a készletek számára. A körívvel zárúló bejárat néhány lábnyira van a földszín fölött. A XII. század folyamán a várak ezen kezdetleges alakjuk- bői már tekintélyes épülettöme- gekké fejlődtek, melyek az ere- deti tornyot erős védelmi művek gyanánt zárták körűi. A tornyot német földön Berchfriednek ne- vezték, s az ilyenek közt bizo- nyára a legkiválóbbak egyike a Friesachban levő Petersberg várrom tornya. A XIII. századtól fogva a várépítészet úgy az erő- dítési, mint a lakásúl szolgáló helyiségek dolgában egyre fej- lődött és lényegében egészen a XVI. századig meglehetősen egyforma maradt. A Glan völ- gyében fekvő Liebenfcls várrom szép példája ezen korszak vár- építésének. A lakó helyiségek legfon- tosabbja a lovagterem volt, melynek kiállítására a vár ura módjához képest legtöbb gondot fordított. A mi elhelyezését illeti, ezen teremből vagy a várudvart lehetett áttekinteni, mint Taggenbrunnban, Nussbergben, vagy a körűifekvő tájékra nyílt onnét kilátás, így Finkenstein- ban, Neudensteinban, Liebenfelsben, stb. A legtöbb várnak kápolnája is volt, mely itt-ott a körfalakon kivűl, de közel eső, védett helyen állott, mint a Görtschitz völgyén Horenburgban és a St.-Veit melletti Hoch- és Nieder-Kraigban, rendszerint azonban a kör- A friesachi Petersberg erőd belseje (román maradványok).