Page - 173 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Karinthia és Krajna (Karinthia), Volume 8/1

173 vidékeken egyes mesterdalnokok meg is telepedtek ; de ezen és még néhány mondai adaton kivűl egyebet aztán alig hallunk Karinthia zenetörténetének régibb korából. Csak a tartománynak Bajorországgal mind bensőbbé vált érintkezése óta, még inkább pedig a francziáknak 1815-ben, többszörös megszállás után történt végleges távozásától fogva kezd a zenei élet mind jobban föllendülni. Míg az előtt leginkább csak az egyházi ének és zene virágzott a papság pártolása alatt, a mondott időtől kezdve már a világi zene is gondos ápolásban részesül. Az utóbbinak egyik legmelegebb párt- fogójaként először is a Spittalban székelő Porzia Ferdinánd herczeg említendő. Az egyházi zene fejlesztésében viszont a st.-pauli benczés kolostor és annak klagenfurti fiókja szereztek maguknak kiváló érdemeket. Ne feledjük végűi ama balladaszerű, hosszadalmas karácsonyi és újévi énekeket se, melyek különösen a Möll-, Lieser- és Lavant-völgyben valának honosak. Századunk első éveiben a nagyobb német városok példájára a vidéki városkákban is keletkeztek dal- és zeneegyesűletek, a melyek közt a monarchiában a legelsők egyike az 1828-ban alapított klagenfurti zeneegyesület volt. Ez egyesület leginkább a nagy német zeneszerzők Mozart, Haydn, Beethoven és Schubert műveiből válogatta össze műsorát. De már a zeneegyesület alapí- tása előtt is volt Klagenfurt városának egy műkedvelőkből álló köre, mely Haydn „Teremtés" czímű oratoriumát kevéssel megjelenése után előadta. A negyvenes években mindinkább Olaszország felé hajló zenei ízlés Karinthia egyes részeiben is hódított. A német dátok közé itt-ott egy-egy olasz dallam is vegyül. Sőt a tartomány fővárosában a legelőbbkelő körökből alakúit műkedvelő társúlat egy-egy olasz operát is visz színre, így többek közt Bellimtől az „Idegennőtt-t (La Straniera) és Donizetti „Belizáru-ját. A karinthiai nemesség egyik elismerésre méltó érdeme, hogy tetemesen hozzájárúlt úgy a zenészet fejlesztéséhez, mint a zenei ízlés nemesítéséhez. Az Egger, Porzia, Rainer, Moro és sok más nemes család termeiben találkoztak a hazai és külföldi jeles zeneművészek az ország legválogatottabb társaságával. A zenészet e föllendülésének idejébe esik a klagenfurti férfi dalegyesűlet alapítása is (1847). Ennek első elnöke Moro Miksa lovag, első karmestere pedig Harm Gáspár volt. E hét év híján félszázados életű, és működése szép sikereire méltán büszke egyesület alapítására a klagenfurti színház akkori karmestere, Khom Alfréd, adta meg az első ösztönzést. Ma Karinthiá- nak mintegy 30 német dalegyesűlete van, melyek összesen vagy 650 taggal valamennyien a karinthiai énekes szövetség kötelékébe léptek.