Page - 196 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Karinthia és Krajna (Karinthia), Volume 8/1

196 St.-Veit közelében, a Wimitz folyó egyik ágánál mocsaras síkságon áll. Ámbár kívülről lovagvárnak látszik, tényleg a renaissance idejéből való. Mint a bejárat fölötti táblán olvasható, Liechtenstein stíriai örökös kamarás, karinthiai örökös marsall és felesége, Khienburg Anna, építették 1585-ben. Alaprajza hosszúkás szabálytalan négyszög; a négy sarkon egy-egy torony áll; a déli sarkok tornyai a diagonális, az éjszaki sarkok tornyai pedig a derékszög szerint vannak elhelyezve. Földszinten többnyire lövőrések, az emeleten részben rostélylyal védett ablakok vannak. Egy kiszárított vár- árkon, egy hajdani vonóhídon és egy tornyos kapun át lépünk az udvarba, melynek túlsó falán egy, bizonyára későbben nyitott kijáratot látunk. A föld- szinten részint befalazott, részint nyitott árkádok vannak, melyeknek zömök- oszlopait félkörű boltívek kötik össze. A földszinten vannak a gazdasági helyiségek. Érdekes az első emelet. A szobák két részre vannak osztva és a keleti szárnyat a nyugati szárnynyal kívülről elrejtett folyosók kötik össze. A kapu tornyában egy külön szoba van. Az éjszaki és a déli szárnyban nagyobb szobák vannak, a déli szárnybeliek közül különösen kettő igen kényelmes, mindegyiknek nagy erkélye van; mennyezetüket ma is a régi faburkolat díszíti. Az udvar felől a galériák szintén boltíves oszlopos folyosók, míg kívülről lakószobákat sejtetnek. Kár, hogy ez épület romlásnak indul, mivel ma napság senkinek sem támad kedve ilyen mocsaras vidéken fekvő kastélyban lakni. Most Egger Gusztáv gróf örököseié s a bérlő és annak cselédsége lakik benne. Payerhofen, Himmelau, Thürn és több más Lavant-völgyi kastély részint történetöknél, részint berendezésöknél fogva méltók figyelemre. Payerhofen kastély Wolfsberg városhoz tartozik és a Lavant mellett a város déli szélén áll. Kívülről nem mutatós; árkádos négyzetes udvarában kivált egy pár nagyon eredeti vízhányó vonja magára figyelmünket. A falakat XVI. századbeli medaillonok és oroszlánfejek díszítik. A főkapuval szemben a falban egy föliratos lap van, melyen egy kő medaillon XVI. századbeli viseletű férfi mellképét állítja elénk. Nyilván annak a Freidl Mátyásnak a képmása, a kivel e kereskedő család kihalt. Payerhofen János, a család utolsó sarja a palotát vejére, Amman Miklósra, ez ismét vejére, Freidl Mátyásra és Siebenbürger Kristófra hagyta. A Freidl család tagjai keres- kedők voltak s többnyire Nürnbergben és Velenczében tartózkodtak, a hol nagy üzleteik voltak. Wolfsbergben csupán szögcsináló műhelyeik voltak. Egyik Freidl Mátyás ágostai hitvallású volt, és felesége a nagy kiterjedésű