Page - 198 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Karinthia és Krajna (Karinthia), Volume 8/1

198 és finom ízlésű díszítmény élénkíti. Van itt még egy másik oszlopos ajtó, mely fölött az Amelrich család czímerét a rokon családok czímerei díszítik. Igen szép a márvány szegélyű kandalló, mely olasz munka. Sajnos, a tartomány fővárosában alig vannak renaissance-kori épületek, melyek művészi becsűek volnának. Az országház Klagenfurtban 1591-ből való épület. Csakis az udvar bír némi jelentőséggel. Elrendezése patkóalakú, melynek két végén egy-egy magas torony emelkedik. E tornyok alatt két oldalt nyilt lépcsők vezetnek az emeletbe, melyen toskánai oszlopokon nyugvó boltíves folyosó fut körűi. A lépcsők és a folyosó kávája nem finom kimunkálású. A folyosóból márvány portálén át lépünk a czímerterembe, melynek márvány padozata van, s szép olasz kandalló díszíti. Falaira, sőt mennyezetére is Karinthia nemesi családjainak és főurainak czímerei vannak festve. A mennyezeten egy nagy festmény VI. Károly császár hódolatát ábrázolja. A két keskenyebb falon Karinthia történetéből vett jeleneteket látunk. A teremnek ormótlan nagy ablakai vannak. A kisebb czímerterem mennyezetét szintén egy jól sikerűit allegoriai festmény díszíti. Valamennyi Fromiller (1740) festő műve. Meg kell még említenünk Klagenfurt városházát. Homlokzata szegé- nyes, kapuját azonban korinthusias féloszlopok szegélyezik. Udvara négyzet, árkádjai az olasz palotákéihoz hasonlók. A klagenfurti magánházak közül említésre méltók : a gróf Goess-féle ház, melynek szép, kovácsolt vas erkélye van ; az egykori Pyrkenau-féle ház, a Viktringer-udvar, egykor püspöki palota, a Porcia- és a Rosenberg-palota. A villachi Alpesek déli lejtőjén Wasserleonburg kastélynak 1528-ból való legelső bútorzata ma is megvan eredeti ép állapotában. Egykor itt lakott a híres Neumann Anna, kinek utolsó férje egy Schwarzenberg volt. A XVII. századbeli épületek között különösen a Rosenberg-féle kasté- lyok vonják magukra figyelmünket, s kivált Grafenstein, melyet 1638-ban Rosenberg J. András és neje, Johanna épített. Ez két emeletes ; négyszögű udvara árkádos, termei és szobái tágasak. Megemlítendő még Welzenegg és Keutschach kastély; a herczeg az előbbiben lakik. Gróf Lodron Páris herczeg-püspök 1639-ben gróf Reitenau örököseitől 200.000 forinton megvette a felső-karinthiai Gmünd uradalmat és várost Dornbach, Kronegg és Rauchenkatsch helységekkel együtt ; a mostani vár- kastélyt egészen újonnan építteté és családja elsőszülötti birtokává tette. A kastély két emeletes; 1641-ben fejeztetett be; nem épen szép külseje