Page - 220 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Karinthia és Krajna (Karinthia), Volume 8/1

220 az öntő edények kétségtelenül bizonyítják, hogy legalább a régi Virunumban csakugyan űzték a bronzművességet. Bizonyos, hogy a Magdolna-hegyen és egyebütt talált agyag tárgyak is tartománybeli műhelyekben készültek, annál is inkább, minthogy itt úgy szürke, mint vörös agyag edényhez való kitűnő nyers anyag kínálkozott. E tárgyak szép formája, dísze és gondos kimunkálása szintén bizonyítják a fazekasságnak művészi irányú fejlettségét, a kecses pompéjii modorban festett szobák, nemkülönben a lakás fölszere- léséhez tartozó tárgyak pedig arról tanúskodnak, hogy más ipar-ágak sem maradtak fejletlen állapotban. De bármennyire mély gyökeret vertek légyen e művészetek a római hatalom alatt, gyakorlásuk mégis kiveszett a népvándorlás viharainak köze- pette. Századokig tartó barbárság után a kereszténység és vele a VIII. század végén a bajor és a frank hatalom honosította meg lassankint e tájakon az új erkölcsöket és azokkal együtt új életre hívta a művészi ipari tevékenységet. A műveltség legrégibb fészkeinek, a kolostoroknak és apátságoknak lakói művészetükkel kiválóan az egyháznak szolgáltak, de a közben a műveltség és a jóllét emelkedésével a kézművesnek is kínálkozott alkalom művészi ügyessége érvényesítésére. Azonban a román művészet korában létrehozott igazi művészi alkotások száma nem lehetett valami nagy, mert még akkor az előkelők is egyszerű házakban laktak és egyszerű eszközöket használtak. Nem csuda tehát, hogy e kor művészetének jellemével biró tárgy kevés maradt fönn és az is kizárólag egyházi. Több bronz tárgy, egy kis füstölő edény a St.-Dániel plebánia-templomából és két gyertyatartó, valószínűleg a Mária-saali templomból, ama korbeli bronzöntésnek kitűnő termékei. Román művészetűek az 1845-ben az út kiszélesítése alkalmával lebontott friesachi csontház ajtajának és a közeli Grafendorfban a sekrestye ajtajának vasalásai. Ámbár nem ebből az időből valók, de tiszta román művészetűek a Wieser-hegyen, St.-Helenában, a Völkermarkt melletti Rupert-templomban és a friesachi czisterczi apáczák kolostorának templomából való, az okos és a balga szüzek történetét ábrázoló üveg képek. Karinthiában ezek a leg- régiebbek. Az üvegfestészet a XIV. században terjedt el általánosan, a midőn mintegy negyven templomot díszítettek üveg képekkel, kivált Friesach környékén és a Gurk folyó vidékén; legszebb virágzást Gurkban ért el a XV. század folyamán; itt készültek a st.-leonhardi, a liedingi, a viktringi s a gaisbergi, stb. üveg képek. A XVI. század elején az üvegfestészet egyszerre elenyészett. A maga nemében egyedüli és egészen más művészeti