Page - 247 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Karinthia és Krajna (Karinthia), Volume 8/1

247 a helyen, a hol ma az elsó cellulose-gyár van. Ez volt az az idő, midőn a barna-szén és a turfa itt értékessé vált és a nagyobb vasművek építésében irányadó volt. Eme tüzelő anyagoknak a vasiparban való alkalmazásával a hámorok eddig használta faszenet most nagy részt a nyersvas nagyobb mennyiségének előállítására lehetett fordítani. A puddel-eljárás tökéletese- dése és aczélgyártásra való alkalmazása miatt, különösen pedig az aczélnak és a vasnak a Bessemer- és Martin-féle eljárással tetemesen megváltozott előállítása miatt a régibb tűzhelyek és részben a fával tüzelő frisseló-pestek közül a következő három évtizedben csak azok bírtak megmaradni, a melyek az olcsó faszenet a saját birtokukból, vagy az „áldozatul hozottu erdőkből tudták maguknak biztosítani és a melyek nem a vásárra való vas készítését, hanem a vasnak dróttá és drótszögekké való feldolgozását tartották szemök előtt. így történt, hogy a vas- és aczél-művek eloszlásának eredeti képe megváltozott a tartományban. Felső, éjszaki és éjszakkeleti Karinthia számos hámora Kappel és Freibach mellett megszűnt. Az aczél- és vasfínomító gyáraknak, az üzleteknek és az iparnak tüzelő- anyagokban való nagyobb szükséglete a barnaszén- és turfa-telepek bányászatára vezetett. Ma a sonnbergi bányát mívelik Guttaring mellett, hol az eoczénben a fényes-szénnek van néhány tömzse. Itt 1887-ben 8.610 métermázsa szenet fejtettek. Nagyobb terjedelmű a barnaszén a neogén-képződményben. A Lavant völgyében Reichenfelsből Wiesenau, Wolfsberg, Dachberg felé, csekély kiöblösödéssel a Granitz völgye felé, egy hosszas, többnyire lignit-tartalmú medencze húzódik egész Lawamünd környékéig a Dráva völgyében. Wiesenauban bevágásokkal három tömzsöt tártak föl; a legalsó vastagsága egészen öt méterig megy; azután van egy három méter vastagságú a Rothkogelen St.-Stefan mellett. Az elsó bánya a múlt évben 221.213 métermázsa, az utóbbi pedig 46.006 métermázsa szenet szolgáltatott. A másik neogén-kori medencze déli Karinthiát nyugot- keleti irányban szeli át Hermagor vidékétől Feistritz, Latschach, Penken, Keutschach, Möchling, Stein, St.-Philippen, Liescha helységeken át egész Sicleig Windischgrazban. Ebben korra nézve két képződmény van. Az alsó hasznavehető fényes szenet szolgáltat. A lieschai barnaszén-tömzsból, a mely 2—6 méter vastag s 15—18 fokkal lejt dél felé, az utóbbi évben a prevalii vasmű számára 378.213 métermázsa szenet fejtettek, a homi és loibachi bányából pedig 70.201 métermázsát a streitebeni aczélgyár és a sorgendorfi sörfőző számára. A felső réteg legnagyobb telepében fiatalabb lignitet tártak