Page - 290 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Karinthia és Krajna (Krajna), Volume 8/2

esőzés következtében a Poik megdagad, itt alatt a víz hullámzó hegyi patak gyanánt tör előre és a barlangba való bejárás teljes lehetetlenség. A leg- nagyobb üreg a bejárat közelében a déli ágon van a Schmidl által úgy nevezett Dolenz-kapu mellett, a hol a vízből egy különálló óriási Stalagmit emelkedik ki. Egy sziklafal mellett, fél magasságában annak a dolinának, melyen keresztül szállunk le a barlangba, van egy második emléktábla, mely a Karszt-kutató munkálatok gyakorlati megkezdését hirdeti. A Pivka jama és az Adelsbergi-barlang között levő ismeretlen területek hoszsza körülbelül másfél kilométernyi lehet. A Magdolna-barlang azonban csak 50 méter távolságban van a Pivka jama gót formájú donijától. A már egyszer tervelt összeköttetést tehát nem volna nehéz létrehozni. A Pivka jama végén levő törmelékkúp összeköttetésben van a Ruglovka (olv. Ruglucza) rettentő természetes aknájával, melynek alján állítólag számos nyílt üreg húzódik az Adelsbergi-barlang irányában. A Ruglovka fenekét csak 1889 november havában érte el először egy adelsbergi polgárokból álló társaság. Az itt levő barlangba azonban lehetetlen volt bejutniok a nagy tömeg omlási törmelék miatt, mert nem volt hely, a hova azt eltakarítsák. Ennek az anyagnak eltávolítása ennélfogva csak a Pivka jama felől volna lehetséges. Hogy az egész adelsbergi barlangvidék együvé tartozik, kétséget sem szenved. Nagy technikai nehézségekbe sem ütköznék rövid átjáró sikátoro- kat törni. Ha ez valaha megtörténik, az adelsbergi barlangvidék lesz talán a legnagyobbszerű az egész világon. Az Adelsbergi-barlangnak egy része szintén vízrejtő barlang, és Schmidl adatai szerint a „Stara apnenca" és a „Gozdna dolina" nevű dolinák mellett végződik, melyek az Adelsbergi-barlang nyílása fölött 500 méternyire a Pivka jamához vezető útban feküsznek. Ugy látszik, hogy a Poikkal a föld alatt egy másik kevésbbé ismert víz egyesül # V és pedig a Schwarzbach vagy Cerni potok, mely az Adelsbergi-völgyben Nagy- és Kis-Otok között a Schvvarzbach-barlangba ömlik; ez áradás alkal- mával nagy mennyiségű vizet képes magába venni. A Schwarzbach-barlang még kikutatójára vár. A lueggi barlangok legalsó lépcsőzete szintén a jelen- tékenyebb vízrejtő barlangok közé számítható. Erről azt mondják, hogy átmegy az egész Nanoson és Wippachnál végződik. A Lueggnél a hegybe eltűnő Lokwa-patakot ennélfogva azonosnak tartják a Wippach-forrással. Ezeken kivűl még sok más vízrejtő barlang van. Száraz és cseppköves barlangok. Krajna cseppköves barlangjainak gyöngye kétségkívül a világhírű Adelsbergi-barlang. Már a legrégibb útazók 290