Page - 292 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Karinthia és Krajna (Krajna), Volume 8/2

292 írója, említi (1689), hogy Auersperg Weichard János herczeg megbízásából itt egy embert kötélen bocsátottak le a mélységbe, hogy ott hálóval halakat fogjon. Másodízben azonban semmi árért sem akarta ez az ember a merész tettet ismételni, bár vonakodásának okát elhallgatta. Valvasor ebből azt következteti, hogy az ember lent kísértetet látott, mely halállal fenyegette, ha ismét visszatér, vagy másokat arra csábít. Még a múlt század vége felé is igen túlzott képzetek uralkodtak a mélyedésről, melyet Hacquct, habár maga is lenn volt benne, még sokkal többre becsül a valóságnál. Ma már senkit sem riaszt vissza a mélység, és évenként ezer meg ezer látogató száll alá a 84 fokból álló kényelmes kőlépcsózetcn, hogy onnan alulról lássa a hatalmas üreget valódi nagyszerűségében. Az egész üreget az 1884 óta létesített villamos világítás mellett sem lehet mindenkor áttekinteni, mivel a folyóból fölszálló vízpárák gyakran akadályozzák a körűitekintést. A lépcső alján kezdődik az 1874-ben épült szilárd vashíd, mely kőoszlopokon nyugszik s a folyón át a túlsó lépcsőhöz vezet. Ismét 82 kőlépcsőn haladunk föl s bemegyünk a Fcrdinánd-császár-barlangba, melyet 1817-, 1818- vagy 1819-ben fedeztek föl. Annyi tény, hogy az új barlangról még mit sem tudtak 1816-ban, midőn I. Fercncz császár és Karolina Auguszta császárné Triesztbe menet Adelsbcrget és a barlangot is meglátogatták, mely alka- lommal a nagy domot pompásan kivilágították. A mit legelőször fölfedeztek, az a Ferdinánd-császár-barlang innenső része volt, meg egy rövid oldalág, mely csaknem a barlang nyílása előtt levő park bejárásáig nyúlik. A Ferdinánd trónörökös látogatásának emlékérc a Ferdinánd-császár-barlang bejáratánál elhelyezett fölirat prózai fordításban így hangzik : „Ebben a barlangcsarnokban, Már sok kiváló ember Mely káprázatnak vélhető, Járt messze földről, Hol a lehulló cseppekből Mindenek fölött Ferdinánd, Hatalmas oszlopok támadnak, A fenséges császárfi. 1819 aug. 17-én. — Hueber sculpsit. — Löwengreif posuit." (Ez évszám az emlék fölállítására, nem pedig a trónörökös látogatása idejére vonatkozik.) A most Ferdinánd-császár-barlangnak nevezett rész a barlang első elágazásáig vezet, s csak egy rövid oldalága van, melynek Wachskammer a neve. A legnagyobb üreg a Ferdinánd-császár-barlangban a táncztercm. 1856-ig csak a jobb ágon lehetett messzebb menni, míg a bal egy zuggal végződött, bár néhány méterrel odább ismét új ág kezdődik. A két ág