Page - 296 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Karinthia és Krajna (Krajna), Volume 8/2

296 V hasonló jót a Karsztban nagyon ritkán lehet találni. A Cerna jama, Pivka jama és Kleinhäusler barlangokon kivűl még sok kevésbbé ismert barlang tartozik az adelsbergi barlangvidékhez, mely egy részt Schwarzenberg és Kaltenfeld vidékéig, más részt Zirknitzig terjed. A félbeszakító vonalak 50 méternél rendesen nem hosszabbak és a legtöbbnél a természeti okok (tetőomlások és dolinaképződések) folytán megszakadt összeköttetés helyre- állítása nem volna különösen nehéz technikai föladat. Az adelsbergi barlang- vidékről a földmívelési minisztérium birtokában levő, de — fájdalom — eddig még ki nem adott térképből pontosan látható minden ottani barlang összefüggése s ez még világosabb lesz, ha az időközben kikutatott, vagy fölfedezett barlangokat is bejegyzik. Ilyenek volnának még: a tulajdonképi Magdolna-barlang a Magdolna- hegyben, mely a nagyobb vízrejtő barlangok közé tartozik; azután a Krselivka dolinában kezdődő nagy cseppkőbarlang, melyet könnyen járhatóvá lehetne tenni. Igaz, hogy pusztításoktól sokat szenvedett, de még mindig nagy mennyiségben vannak szép képződményei. A dolina déli oldalán van a barlangnak egy elméletileg megállapított, azonban még föl nem talált folytatása, melynek megnyitása jelentékeny hiányt pótolna az adelsbergi barlangvidéken. A Canclova dolinában nem rég fölfedezett barlang szintén ebbe a csoportba tartozik. Nem rég fedezték föl adelsbergi polgárok a Poik földalatti folyása mentén azt a részt, mely ezt a barlangot az adelsbergivel összeköti; az Adelsbergi-barlang ez által jelentékenyen megnagyobbodott. Ezenkívül még egész sereg apró barlang van, melyek közül minden évben fedeznek föl néhányat. A legjelentékenyebb félbeszakítások a Pivka jama és a Kleinhäusler barlang közt vannak ; míg az Adelsbergi-barlang közvetlen szomszédságában levőket technikailag könnyen meg lehet szűntetni. Mindamellett tekintettel a Planina-völgy vizeinek jelen állapotaira, nagy óvatossággal kell az adelsbergi vidék összes barlangjainak esetleges egyesítését eszközölni, különösen a vízrejtő barlangoknál, míg a száraz barlangok összekötését, ha szakszerű vezetés mellett történik, mi sem akadályozhatja. Vájjon valósúl-e valaha ez a terv, még nagyon kérdéses; de szükséges volna már most gondoskodni, hogy az egymáshoz tartozó barlangok elzárás által megvédessenek a rombolási vágytól, s jövőre is megmaradjanak a tartománynak e nevezetességei. A cseppkőbarlangokhoz számíthatjuk még a felső lueggi barlangokat, a melyek egyikében van a barlangvár. Egy részük jól bejárható, bár nem