Page - 342 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Karinthia és Krajna (Krajna), Volume 8/2

342 szabályait (1584); a rendek Laibachban megteremtették az első rendi gymnasiumot (1563); Manlius János laibachi polgár nyitotta Krajnában az első könyvnyomdát (1575—1580). Mindez kétségkívül a reformáczió műve volt. Jogi lételének alapját az evangélikus egyház Krajnában csak 1578-ban, a brucki egyezményben nyerte. De az egyezmény, melyet különben egyházi részről nyomban érvény- telennek nyilvánítottak, nem hozta meg az országnak a vallásos békét, habár a protestánsoknak több szabadságot engedett. Kezdték kiűzni a prédi- kátorokat a városokból és mezővárosokból, büntették a polgárokat, kik prédikáczióra a nemes urak közeli kastélyaiba jártak, letették az evan- gélikus városbirákat és eltávolították az evangélikusokat az előkelőbb udvari tisztségekből. Károly főherczeg még kíméletesen járt el; ellenben a brixeni püspök Veldesben, a freisingi meg Lackban erőszakot használtak az evangélikusok ellen, s jobbágyaikat arra kényszerítették, hogy vagy fölvegyék a katholikus hitet, vagy adják el javaikat s vándoroljanak ki. Krajna más helységeiben is meg voltak számlálva a protestantismus perczei, mikor Ferdinánd vette át az uralmat és Chrön Tamás laibachi püspökké (1597—1630) neveztetett ki, a fővárosba pedig jezsuiták hívattak. Ferdinánd főherczeg 1598 október 2 2-én rendeletet adott ki, mely meghagyta a Laibachban levő ágostai hitvallású összes papoknak és iskolamestereknek, hogy a rendelet kihirdetése napján alkonyatig Laibachból, három nap alatt pedig az örökös tartományokból távozzanak. Chrön püspök 1598 november l-én ünnepélyesen birtokba vette a kórházi templomot, melyben az evan- gélikusok isteni tiszteletöket szokták tartani. 1600-ban katholikus reformáló bizottság alakíttatott, elnökévé a püspök neveztetett ki s a világi hatóságok útasíttattak, hogy a bizottság által kimért büntetéseket végrehajtsák. Erre Chrön az ellenreformácziót a fővárosban s a vidéken teljes szigorral, gyakran drákói eszközökkel keresztül vitte. Az evangélikus rendek a történteket épen nem nézték tétlenül. De panaszaikat sem Ferdinánd főherczeg, sem II. Rudolf és Mátyás császárok nem vették figyelembe. Mikor pedig végső reményöket, melyet a csehek fölkelésébe vetettek, a fehérhegyi csata meg- döntötte, II. Ferdinánd császár megtette az utolsó, döntő lépést s 1628 augusztus havában megparancsolta az összes evangélikus nemes uraknak, hogy egy esztendő alatt távozzanak Krajnából. Egy részök katholikus hitre tért, más részök elhagyta atyái földjét s Németországba vándorolt. Krajna immár kizárólag katholikus tartománynyá lett.