Page - 344 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Karinthia és Krajna (Krajna), Volume 8/2
Image of the Page - 344 -
Text of the Page - 344 -
344
belső párttusák mellett ismételten ozmán betörések sújtották Krajnát s nem
engedtek nyugalmat sem a köznépnek, sem a rendeknek. Ezek minden
törekvése a lelkiismereti szabadság biztosítása mellett a honvédelemre
irányúit s különösen az ő, 1520 óta folytonosan megújuló kéréseik és
sürgetéseik szolgáltak indító okúi a későbbi katonai határőrvidék szerve-
zésére. Sok gondot okozott a krajnai rendeknek az „uskokok", boszniai
menekültek elhelyezése, kik Alsó-Krajnában és a Karszton terjeszkedtek szét
s valóságos országos csapássá kezdtek fajúlni, míg végűi szerencsésen a
sumberaki (Sichelburg) és maichaui uradalmakban állandó lakóhelyet nem
kaptak, hol új bevándorlókkal megszaporodva, mint kémek és végbeli
zsoldosok derekas szolgálatokat tettek.
E harczias időknek nem egy hőse most is él a lakosság emlékezetében.
A népdalok mind e mai napig zengik a Lambergek és Rauberek, de főleg
Kazianer János vitézi tetteit. Ezeken kivűl főleg a horvát végekben Thurn
Erasmus s 1539 óta Lenkovics János tűntette ki magát. Ez utóbbi vezetése
alatt új hőse támadt az országnak a jeles Auersperg Herbartban, ki
tizennyolez éves kora óta vitézül küzdött az ellenséggel a határon, melynek
védelme később egészen az ő kipróbált kezére bízatott. E mellett mint a
tartomány főkapitánya (1566—1574) a fölötte viharos időkben a leg-
nagyobb hatást gyakorolta a belügyek, kivált a reformáczió menetére, míg
a Radonja vízénél Budackinál vívott ütközetben, 1575 szeptember 2 2-én
társával, Weichselburg Frigyessel együtt, hősiesen harczolva el nem esett.
A budackii szerencsétlen csata, mely után a törökök ismét pusztító
betörést tettek Krajnába, a rendeket arra ösztönzé, hogy újabb vér- és
pénzbeli áldozatot hozzanak a honvédelemért. A brucki országgyűlésen azon
új honvédelmi rendtartás tárgyalásakor, mely a nemesség és a nép általános
hadkötelezettségén nyugodott, nagy áldozókészséget tanúsítottak s öt évre
94.000 forint fizetését vállalták el. Károlyváros vára építéséhez (1578)
hasonlóképen teljes 50.000 forinttal járultak, noha ez erősség fölépítésével
a krajnai Rudolfswerth, mely addig fegyverrel és élelmi szerrel szokta a
végeket ellátni, keresetében egész az elszegényedésig megkárosúlt. De mindez
az áldozat nem tarthatta távol a törököt az ország határaitól. Az 1578.,
1584. és 1592. években újabb török betörések és dúlások történtek s az
utóbbi évben a károly városi csatatért 4.000 keresztény holtteste borította.
1592 június 10-én Bihács, e fontos végvár, Hasszán boszniai pasa kezébe
került, ki a következő évben megjelent Sziszeknél. 18.000 emberrel ütött
back to the
book Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Karinthia és Krajna (Krajna), Volume 8/2"
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Karinthia és Krajna (Krajna), Volume 8/2
- Title
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Subtitle
- Karinthia és Krajna (Krajna)
- Volume
- 8/2
- Editor
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Publisher
- Magyar Királyi Államnyomda
- Location
- Budapest
- Date
- 1891
- Language
- Hungarian
- License
- PD
- Size
- 16.17 x 21.97 cm
- Pages
- 274
- Categories
- Kronprinzenwerk ungarisch